mi a kotta?

Hasznos medálok

  • mi a kotta
  • 2022. augusztus 17.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/33. hétre

„Oly népszerű vagyok itt, hogy az emberek odajönnek hozzám az utcán, és azt kérdezik: »Grieg úrhoz van szerencsém?« A koncerten két királynő is jelen volt. Üdvözöltek, köszönetet mondtak és reményüket fejezték ki, hogy megkapom az Oranje-Nassau ház becsületrendjét. Ha igazán ismer, tudja, mennyire boldoggá tettek ezek a hasznos rendek és medálok, amelyek nélkül dísztelen lenne a kabátom.”

Így írt holland kirándulásáról Edvard Grieg, akit talán igazságtalanul, de már saját kora is mindig a kismesterek közé sorolt. Első élet­rajz­írója hosszan ecsetelte külsejét, fényes homlokát, kíváncsian mozgó szemöldökét, tömpe, apró orrát, hogy aztán pusztán fizimiskája alapján levonja a következtetést: „a halánték egy álmodozóra utal, a száj és az áll pedig erős életkedvről árulkodik”. Hogy mennyire helyénvaló a külsőről a belsőre következtetni, abba most hadd ne menjünk bele; az viszont igaz, hogy Grieg zenéjét finom humora, kis dolgok iránti lelkesedése és szerénysége teszi ellenállhatatlanná. A kis formák mestere volt, de ki merészelné azt állítani, hogy kicsinységekből lehetetlen tekintélyes életművet alkotni? A Liszt Ferenc Kamarazenekar a szerző jól ismert és szeretett Holberg-szvitjét adja elő a Zempléni Fesztiválon. Tfirst Péter koncertmesterrel az élen elhangzik a cseh származású, ötvenes zeneszerző, Pavel Fischer 3. vonósnégyese, a klarinétos kortárs, Jörg Widmann szédítő energiájú 180 Beats Per Minute című kompozíciója és Csajkovszkij Vonós­sze­re­nád­ja is (Tokaj, Paulay Ede Színház, augusztus 20., hét óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.