Nekrológ

A besorolhatatlan

Jeff Beck (1944–2023)

Zene

Az 1963 és 1968 között működő Yardbirdsről a legtöbbször azt írták le, hogy itt kezdte a pályafutását Eric Clapton, illetve azt, hogy a legvégén a magára hagyott Jimmy Page New Yardbirds néven alapított új zenekart, amelyet Led Zeppelinre nevezett át.

Így amikor 1992-ben a Yardbirdsöt beiktatták a clevelandi Rock & Roll Hall of Fame-be, és öt középkorú férfi meg egy tinédzser lépett a színpadra, Jimmy Page-et ismerték a legtöbben. Talán azt sem értették, hogy hol van a Zeppelin, de azért megtapsolták Jim McCarty dobost, Chris Dreja gitáros-billentyűst, Paul Samwell-Smith basszusgitárost és a néhai énekes Keith Relf fiát, Danny Relfet is. A legnagyobb sikert azonban a másik (harmadik) gitáros, Jeff Beck aratta, aki ennyit fűzött hozzá az előtte szólókhoz: „Nehéz lenne bármit mondanom… Engem ugyanis kirúgtak ebből a bandából.”

Ez valóban így történt, de Jeff Becket akkor sem lehetett volna nagyképűsködéssel vádolni, ha épp a fordítottját mondja. A Yardbirds legjobb évei – 1965–1966 – Eric Clapton távozása után, az ő színre lépésével kezdődtek. S hogy a zenekart a Doors, a Pink Floyd, a Led Zeppelin, sőt a Cream előtt iktatták be, az elsősorban Beck érdeme, sőt Clapton vélhetően ezért nem is vett részt a ceremónián. (Ő később a Creammel bizonyította kivételes tudását.) A Yardbirds ugyanis nem a tragikus sorsú frontember – Keith Relf 1976-ban úgy halt meg 33 évesen, hogy a fürdőkádban próbált játszani elektromos gitáron –, nem is a ritmusszekció, de még csak nem is a slágerei miatt vált halhatatlanná: Jeff Beck torzított riffje az 1965-ös Heartful of Soul és az Over Under Sideways Down című dalokban gitárosok és leendő gitárosok ezreinek volt életre szóló élmény. Nem csoda, hogy egyből Jeff Beck lett az év gitárosa Nagy-Britanniában, úgyhogy nem lehet véletlen az sem, hogy Michelangelo Antonioni is őt nézte ki magának a Nagyítás című híres koncertjelenetére. Amelyben az immár Jimmy Page-dzsel kiegészített Yardbirds tagjaként tör ripityára egy gitárt és dobja a nyakát a közönség közé. De az olasz rendezőnek fogalma sem volt a rock and rollról, nem akart ő olyan The Who-féle öncélú gitártörést, amelyet Pete Townshend fejlesztett tökélyre, óvatosabb volt ő annál. A Nagyításban Jeff Beck nem show-elemként, hanem puszta dühből vágja a földhöz és tapossa össze a hangszerét, mivel recseg az erősítője… Azt persze Antonioni sem tudhatta, hogy ezzel a jelenet szimbolikusan a jövőt mutatja meg: amíg Beck indulata a pusztításhoz vezet, a színpad másik oldalán ott vigyorog Jimmy Page tökéletes hangszerével és hangszóróival…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.