Koncert

A Brecker–Liebman–Copland km. Gress és Baron

Zene

A Brecker–Liebman–Copland km. Gress és Baron, avagy BLC kvintettnek nincs története. Itt kezdődött a Csörsz utcában, mivel ebben a felállásban még sohasem játszottak, bár külön-külön évtizedeken át zenéltek együtt. A hosszú elnevezés a jazzben szokásos módon arra is utal, hogy nincs főnök a zenekarban, a tagok szerzőként is képviseltetik magukat. Azért mindig van egy kezdeményező, és a jelekből ítélve ez itt a centrális pozícióban lévő Marc Copland zongorista lehetett (ő egyébként szaxofonosként kezdte, be is futott, de áttért a zongorára, mert az komplexebb), mert Drew Gress bőgőssel és Joey Baron dobossal jelent most meg friss albuma. Abból is adódott a koncert első hangtól érezhető hamvassága, természetessége és őszinte kíváncsisága az ott és akkor alakuló zenei folyamatokra, hogy nem a marketing- és médiagépezet indította az európai miniturnét, hanem ezek a hapsik baromira szívesen játszanak egymással. Teljesen igaza volt a szervezőnek, amikor fiatalemberekként konferálta fel az átlag­életkor szerint 69 éves legénységet. Ha valamiben, leginkább abban érződött a kor, hogy mindig bölcsen osztották be az erejüket. A fizikálisan legmegterhelőbb trombita is fölszökött az égbe Randy Brecker ajkán, nem spóroltak a bevállalós számokkal és belemelegedős szólókkal. Copland egyéni hangja már az első szólójában (There Is a Mingus a Monk Us) kidomborodott: régi partnerei, John Abercrombie és Kenny Wheeler felől lehet ismerős szokatlan skálákkal teletűzdelt, világos, de szűrt fényű zenei világa. Dave Liebman hál’ isten elég gyakori vendég Pesten. A szaxofonos energiái ki­apadhatatlanok, harmóniaváltásai, hangulatfestése egyszerre vallanak fenegyerekre és nagymesterre. Baron képe sok dobos házi oltárán ott áll: amikor leheletfinom, akkor is dögös, nem dörömböl, hanem énekel, ahogy Gress is erőlködés nélkül haladja meg hangszere szokásos kifejezési készletét.

MOMkult, október 15.

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.