A budapestieknek szerenádozik társasházak udvarán a Fesztiválzenekar

  • narancs.hu
  • 2020. május 28.

Zene

Több mint 200 lakóházba látogatnak el ingyen a Budapesti Fesztiválzenekar kamaraformációi júniusban.

A Fesztiválzenekar zenészei júniusban minden vasárnap és hétfő este lakóházak, társasházak zárt udvarain, házak közötti belső kertekben játszanak majd – közölte a zenekar.

A 10-15 perces ingyenes szerenádot ablakokból, erkélyekről, gangokról hallgathatják a budapestiek. A lakók egészségének és biztonságának megőrzése miatt a minikoncertek nem nyilvánosak, csak az adott ház lakóközösségének szólnak.

Bár a közönségnek egyelőre még várnia kell arra, hogy visszatérhessen a koncerttermekbe, de a Fesztiválzenekar közlése szerint addig sem szeretné egyedül hagyni a főváros lakóit – ezért is készülnek ajándékkoncertekkel.

„Kérjük, minél többen hallgassák a zenét otthonaikban, mi csak egy kis mosolyt és tapsot kérünk viszonzásul” – mondta Fischer Iván, a BFZ zeneigazgatója.

Ha szeretne jelentkezni, azaz meghívná a zenekart az ablaka alá, írjon aszerenad [at] bfz [dot] hu e-mail-címre.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.