„A Hobo Blues Banddel együtt tudnak működni, a P. Mobillal kevésbé”

Zene

Nyomtatott lapszámunkban Csatári Bence történésszel készült interjúnkat olvashatják, aki új könyvében a Kádár-korszak könnyűzenei politikáját dolgozta fel. Íme egy izgalmas részlet!

Magyar Narancs: Mennyiben igaz, hogy a könnyűzenei szervezeteknél fontosabbak voltak a személyes kapcsolatok, mint a párthatározatok?

false

 

Fotó: Draskovics Ádám


Csatári Bence: Mondhatnám azt is, hogy ez a veleje az egésznek, de ennél azért árnyaltabb a kép. Voltak eleve ideológiai alapvetések, a legfontosabb talán a rendszerváltozásig érvényben lévő MSZMP-fogalmazvány, az 1958-as keltezésű „művészetpolitikai irányelvek”. Csakhogy ez nem volt se törvény, se párthatározat, csak afféle „útmutatás”. Egy teljesen rugalmas, sokféleképpen értelmezhető szövegről van szó, amihez ugyan alkalmazkodni kellett, de – és ez nagyon jellemző általában a Kádár-rendszer slendriánságára – mindenkinek a maga módján. Ez pedig azt jelentette, hogy a legtöbb dolog elsősorban a személyes attitűdökön, kapcsolatokon, szimpátián, az adott szervezet vezetőjének habitusán múlott. Ennek ellenére az irányelveket nem lehetett teljesen figyelmen kívül hagyni. Például találtam egy házi feljegyzést – ez jellegzetes műfaj volt a Kádár-rendszerben –, amelyben Bors Jenő, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) igazgatója az irányelvekre hivatkozva a „szocialista együttéléshez való alkalmazkodás jegyében” arról elmélkedik, hogy a Hobo Blues Banddel együtt tudnak működni, a P. Mobillal kevésbé, a Beatricével pedig egyáltalán nem.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.