A jó fiú - Nick Cave új lemeze

Zene

A Skeleton Tree gyászlemez. Komoly érzelmi munkát kíván.

Viszonylag kevés olyan esetet ismerünk a poptörténelemből, amikor egy neves előadó a zenéjén keresztül próbálja meg feldolgozni a gyermeke halálát. A legtöbbeknek elsőként Eric Clapton neve ugorhat be, aki a Tears In Heaven című dalában énekelt halott kisfiáról, de említhetjük még az All My Love című Led Zeppelin számot is, amely Robert Plant elhunyt fiáról szól. A sorhoz most csatlakozik Nick Cave egy komplett lemezzel.

Mint ismert, Arthur Cave tavaly, mindössze 15 évesen leesett egy szikláról Angliában, és szörnyethalt. Az ember ilyenkor automatikusan azt gondolná, hogy a Skeleton Tree teljes egészében az ő halálára íródott, a valóság azonban az, hogy a dalok jó része már majdhogynem kész volt, amikor a tragédia bekövetkezett. Cave a hírek szerint két héttel a haláleset után tért először vissza a stúdióba, eszközölt egy-két változtatást, rögzített még néhány felvételt, valamint megkérte régi barátját, Andrew Dominiket (akivel korábban már a Jesse James meggyilkolása című westernen is dolgozott), hogy az albumhoz amolyan kísérőjelleggel készítsen egy dokumentumfilmet. A One More Time With Feeling mindössze egy-két napig volt látható a világ 850 mozijában – hozzánk legközelebb Bécsben volt megtekinthető.

false

Nincs mit szépíteni: a sorban 16. album az eddigi legsötétebb munka a Bad Seeds történetében; még a Boatman’s Callnál is jóval komorabb a hangulata. A nyitó Jesus Alone rögtön azzal a sorral indít, hogy „You fell from the sky, and crashlanded on a field”, amellyel kapcsolatban a legborzongatóbb információ az, hogy állítólag ez a szöveg is készen állt már Arthur halála előtt. Ahogy az várható, nem ez az egyetlen dal, ahol két- vagy inkább egyértelmű utalásokat találhatunk; a legdrámaibb darab talán a Distant Sky, melyben Cave duettet énekel Else Torp dán énekesnővel: az egész mintha azt mutatná, ahogy a szülők búcsúznak a gyermeküktől.

false

Ami a zenei oldalt illeti, alig kapunk gitárt és dobot, s szinte teljes mértékben a billentyűs hangszerek dominálnak: a Bad Seeds ezen a lemezen néha már ambientes határokat súrol. Kicsit emelkedettebbnek talán a Rings of Saturn tűnik, de fontos megemlíteni az újkori Radioheadet idéző Anthrocene-t, illetve a kifejezetten krautrockos I Need You-t is. De persze ezek sem változtatnak a lényegen: a Skeleton Tree gyászlemez. Egyáltalán nem könnyű hallgatnivaló, mely a rajongóktól is komoly érzelmi munkát kíván – egyúttal viszont olyan mű, amelynek kvalitásai felől senkinek sem lehetnek kétségei.

Bad Seeds Ltd./Deep Distribution, 2016


Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.