mi a kotta?

A kis gyufaárus lány passiója

  • mi a kotta
  • 2014. november 23.

Zene

„Oly sok rekviem van már, semmi értelme még eggyel tovább szaporítani a számukat.” Kissé őszintétlenül e szavakkal próbálta elleplezni szándékát Giuseppe Verdi, miközben már nagyban dolgozott a maga grandiózus halotti miséjén, amely az ősznek ebben a szakában bizony rendre veri az összes korábbi és későbbi rekviemet. A zeneszerző, akit saját felesége, ha nem is istentagadónak, de brigantének ítélt, ezen a hétfordulón kétszer is elénk jut majd e magasztos művével, előbb Vásáry Tamással és az MR együtteseivel (Nemzeti Hangversenyterem, október 25., fél nyolc), azután pedig Pinchas Steinberggel és a Filharmóniai Társasággal (Opera, október 27., fél nyolc). A Verdi-mise Libera me tétele eredetileg Rossini emlékezetére íródott, egy olyan Requiem záróköve gyanánt, amelyet tizenhárom korabeli olasz zeneszerző rakott össze a pesarói hattyú halálát követően. Ezen a hétvégén egyébiránt Rossini is egy operavilágon túli művével képviselteti majd magát a koncertprogramon: 1845-ös Fagottversenyével, amely Andrea Bressan szólójával hangzik föl a lapunknak nemrég oly remek interjút adó Takács-Nagy Gábor és a Fesztiválzenekar két zeneakadémiai estjén (október 24. és 25., háromnegyed nyolc). A zenekar Haydn–Mozart Plusz sorozatának esedékes koncertjein e fagottconcerto mellett egy másik atipikus versenymű is megszólal majd: egy nagybőgőverseny Johann Baptist Vanhaltól, aki beltagnak számított abban a bécsi alkalmi kvartettben, amelynek másik három tagja Haydn, Mozart és Dittersdorf volt.

Az elkövetkező napokban persze mindenféle vendégek is jönnek majd, így vasárnap sorra kerül a David Lang a Zeneakadémián elnevezésű koncert, ami feltehetően a jeles kortárs jelenlétében szolgál majd a legfentebb emlegetett Andersen-mesehős passiójának magyarországi bemutatójául (Zeneakadémia, október 26., fél nyolc). Másnap ugyanitt egészen biztosan a Heinz Holliger által vezényelt Stuttgarti Rádiózenekarra és a szép Isabelle Faustra számíthatunk, akik Schumann Éjjeli dalával indítják majd hangversenyüket (október 27., fél nyolc). Éjszakai mű vár majd reánk a hét fővendégei, John Eliot Gardiner meg A Forradalom és Romantika Zenekarának koncertjén is (Nemzeti Hangversenyterem, október 30., fél nyolc). Két Beethoven-szám, a legkevésbé népszerű Leonóra-nyitány és a második, illetve az annál, sőt mindennél népszerűbb Sorsszimfónia között ugyanis ott szerepel majd a Gardiner által különös előszeretettel játszott Hector Berlioz nagy hatású zenekari dalciklusa, a Nyári éjszakákAnn Hallenberg szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, október 30., fél nyolc). Hagyomány szerint e ciklust azzal a szerelemmel szokás összekapcsolni, amelyből utóbb Berlioz második házassága lett. A negyedik, Távollét című dal biztosan az énekesnő Marie Martin, művésznevén Récio számára lett hangszerelve, benne Théo­phile Gautier epekedő soraival:

 

„…Oly messze jársz mint égi fények!

Tündökölsz csillagok között!

Emészt a bú, a bánatom éget!

Ó mennyi fájdalom gyötör!

 

Bejárom mind a messzi tájat

messze tűnt lépteid lesem

nem érzed már ez izzó vágyat?

Téged hív síró énekem…”

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.