Koncert

BARÁTI, WÜRTZ

  • (ba)
  • 2014. november 23.

Zene

A felújított Vigadó dísztermében nem ismerik a jobb oldal – bal oldal ellentétpárt. Amióta a mobil színpadot a helyiség mindkét végén el lehet helyezni, itt is szektorokba szólnak a jegyek. Ezen az estén kis táblák elhelyezése révén pár perccel a kezdés előtt nevezték át az A szektort B-nek, a B-t A-nak, ami nem múlt el kavarodás nélkül.

Baráti Kristóf hegedűművész és szonátapartnere, Würtz Klára (zongora) első nagy vállalkozása Beetho­ven összes (mind a tíz) szonátájának hangfelvétele volt, viharos nemzetközi sikerrel. Ezt követte három Brahms-opus, s a mostani koncert francia programját is rögzítették már.

Debussy hattyúdalában, a g-moll szonátában (1917) a hegedű puha pianói még a kamarazene-ellenes akusztikában is oly határozottsággal szólaltak meg, hogy valósággal átvilágították a formát. A két hangszer egy pillanatra sem takarta el egymást – alkalmazkodásuk a fegyelem jele, mégis a szabadság élményét adta. A záró Très animé tételben pedig a zenekari hangzást idézték meg, forszírozottság nélkül.

Ravel már jól ismerte a Párizsban turnézó bluesklasszikust, W. C. Handyt és zenekarát, amikor befejezte a G-dúr szonátát (1927). A darab második tételében (Blues) Ba­ráti megmutatta, hogyan érdemes egymástól távol eső stílusokat ötvözni. A dzsesszes hegedülés portamentói egyszer sem nyafogtak, a pizzicatók gitárpengetést idéztek – az előadás volt annyira dögös, hogy örömest vállalták volna dzsessz­zenészek is. Közben a tónus és a frazeálás megőrizte a hangversenytermi hegedülés nemességét, a játék ritmusa pedig olyan szellős, ráérős, mégis feszes maradt, mint amikor egy koros muzsikus tárja elénk hosszú életének tapasztalatait.

A második részben a francia földre áttelepült liège-i César Franck mesterműve, az A-dúr szonáta kifogástalanul szólalt meg, és nem nélkülözte a személyességet sem, ezúttal azonban nem hatott akkora felfedezésként, mint a Debussy- és a Ravel-darab.

Vigadó, október 11.

alá

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.