mi a kotta?

A magyar vő

  • mi a kotta
  • 2015. február 9.

Zene

„…[N]agy muzsikus volt, tudás, invenció dolgában az elsők közé számítódik, de nem volt explozív személyiség, nem döntött falakat, nem tűzött ki se önmaga, se mások elé jelszavakat, nem verekedett olyasmiért, ami a szociológus vagy a politikus dolga, túlságosan tisztelte a matériát, és inkább ötvösmester volt, mint néptribun. Nem tűzött ki jelszavakat, és így nem is kellett cserbenhagyni elveket sem. Talán ha más körülmények között születik. De egy ágrólszakadt zsidó kántor fia korán hozzászokhatik ahhoz, hogy számára az asztal végén terítenek, és az első szó sok mindenkié lehet, de az övé aligha. Ilyen ember, ha valakivé növekszik, lehet kiváló komponista, mesterségét szédületesen értő művész, de próféta nagyon ritkán. Az ilyen ember elsősorban dolgozni akar, és mert fiatalságában megszokta, késő vénségére se tud letenni róla.” Kereken száz éve, 1915 januárjában búcsúztatták ezzel a jellemzéssel a Nyugat lapjain Goldmark Károlyt, akiről idén e centenárium okán többször is megemlékezhetünk majd, s talán még életművéről is teljesebb képet nyerhetünk. Most pénteken máris jelentős előrehaladást tehetünk e téren, hiszen Prunyi Ilona, valamint Banda Ádám és Bokor Jutta Goldmark-románcok és dalok sorát fogja előadni, s még a nagyszerű I. hegedű-zongora szvit is felhangzik majd a Sába királynője szerzőjétől (Óbudai Társaskör, január 9., hét óra).

Persze korántsem kizárt, hogy ezen az estén mégis másfelé csábulunk majd, elvégre az említett koncerttel párhuzamosan két más, kitüntetett érdekű hangverseny ígérkezik, mindkettő jelentős zongoristával a főszerepben. A MÁV Szimfonikus Zenekar bérleti estjén egy Mendelssohn-nyitány és a Pastorale-szimfónia között a nyolcvanesztendős Rados Ferenc játssza majd Schumann a-moll zongoraversenyének magánszólamát (Zeneakadémia, január 9., hét óra). A Zongora sok és nagy érdemű sorozatának esedékes szólóestjén pedig a pesti közönségkedvenc, Piotr Anderszewski (képünkön) fog kiülni a pódiumra (Nemzeti Hangversenyterem, január 9., fél nyolc). Bagatell, mondhatnánk, s mondjuk is, hiszen a részben magyar származású művész Beethoven Hat bagatelljével kezdi, és Bartók Tizennégy bagatelljével zárja majd meghirdetett programját.

Az elkövetkező napokban Goldmark Károly mellett egy másik kevéssé ismert, azaz nálunk jobbára ismeretlen zeneszerző is szerephez jut majd: a dán Carl Nielsen. Goldmark fiatalabb kortársának 1911-es Hegedűversenye fogja kitenni ugyanis az Óbudai Danubia Zenekar keddi koncertjének első felét: Zalai Antal szólójával és Hámori Máté vezényletével (Zeneakadémia, január 13., fél nyolc). A kéttételes versenyműnek egyébiránt némi magyar vonatkozása is van, hiszen ajánlása a Dániában megtelepedett magyar hegedűsnek, Telmányi Emilnek szólt, aki pár évvel később Nielsen veje lett. Az óbudaiak koncertjének második száma azután Anton Bruckner 7. szimfóniája lesz, egy ismertebb dedikálttal, a bajor II. Lajos királlyal, s újra csak egy magyarországi kapcsolattal: az ősbemutatót vezénylő s mosonszentmiklósi születésű Nikisch Artúrral.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.