„…[N]agy muzsikus volt, tudás, invenció dolgában az elsők közé számítódik, de nem volt explozív személyiség, nem döntött falakat, nem tűzött ki se önmaga, se mások elé jelszavakat, nem verekedett olyasmiért, ami a szociológus vagy a politikus dolga, túlságosan tisztelte a matériát, és inkább ötvösmester volt, mint néptribun. Nem tűzött ki jelszavakat, és így nem is kellett cserbenhagyni elveket sem. Talán ha más körülmények között születik. De egy ágrólszakadt zsidó kántor fia korán hozzászokhatik ahhoz, hogy számára az asztal végén terítenek, és az első szó sok mindenkié lehet, de az övé aligha. Ilyen ember, ha valakivé növekszik, lehet kiváló komponista, mesterségét szédületesen értő művész, de próféta nagyon ritkán. Az ilyen ember elsősorban dolgozni akar, és mert fiatalságában megszokta, késő vénségére se tud letenni róla.” Kereken száz éve, 1915 januárjában búcsúztatták ezzel a jellemzéssel a Nyugat lapjain Goldmark Károlyt, akiről idén e centenárium okán többször is megemlékezhetünk majd, s talán még életművéről is teljesebb képet nyerhetünk. Most pénteken máris jelentős előrehaladást tehetünk e téren, hiszen Prunyi Ilona, valamint Banda Ádám és Bokor Jutta Goldmark-románcok és dalok sorát fogja előadni, s még a nagyszerű I. hegedű-zongora szvit is felhangzik majd a Sába királynője szerzőjétől (Óbudai Társaskör, január 9., hét óra).
Persze korántsem kizárt, hogy ezen az estén mégis másfelé csábulunk majd, elvégre az említett koncerttel párhuzamosan két más, kitüntetett érdekű hangverseny ígérkezik, mindkettő jelentős zongoristával a főszerepben. A MÁV Szimfonikus Zenekar bérleti estjén egy Mendelssohn-nyitány és a Pastorale-szimfónia között a nyolcvanesztendős Rados Ferenc játssza majd Schumann a-moll zongoraversenyének magánszólamát (Zeneakadémia, január 9., hét óra). A Zongora sok és nagy érdemű sorozatának esedékes szólóestjén pedig a pesti közönségkedvenc, Piotr Anderszewski (képünkön) fog kiülni a pódiumra (Nemzeti Hangversenyterem, január 9., fél nyolc). Bagatell, mondhatnánk, s mondjuk is, hiszen a részben magyar származású művész Beethoven Hat bagatelljével kezdi, és Bartók Tizennégy bagatelljével zárja majd meghirdetett programját.
Az elkövetkező napokban Goldmark Károly mellett egy másik kevéssé ismert, azaz nálunk jobbára ismeretlen zeneszerző is szerephez jut majd: a dán Carl Nielsen. Goldmark fiatalabb kortársának 1911-es Hegedűversenye fogja kitenni ugyanis az Óbudai Danubia Zenekar keddi koncertjének első felét: Zalai Antal szólójával és Hámori Máté vezényletével (Zeneakadémia, január 13., fél nyolc). A kéttételes versenyműnek egyébiránt némi magyar vonatkozása is van, hiszen ajánlása a Dániában megtelepedett magyar hegedűsnek, Telmányi Emilnek szólt, aki pár évvel később Nielsen veje lett. Az óbudaiak koncertjének második száma azután Anton Bruckner 7. szimfóniája lesz, egy ismertebb dedikálttal, a bajor II. Lajos királlyal, s újra csak egy magyarországi kapcsolattal: az ősbemutatót vezénylő s mosonszentmiklósi születésű Nikisch Artúrral.
