Mi a kotta?

A Napkirály bevacsorál

  • mi a kotta
  • 2012. december 15.

Zene

"Elment hát a vén varázsló,

Végre nincs ma itt a mester!

Szellemeit én varázslom

Élni-halni most az egyszer!

Ellestem igéit s

Hókuszpókuszát,

S bűverővel én is

Művelek csodát."

A legutóbb Shakespeare-rel és egy varázslóval kezdtük az ajánlónkat, ezúttal Goethe és nevezetes bűvészinasa kínálja a felvezető irodalmi szemelvényt, amely a jószerint egyetlen műve révén világhírű Paul Dukas szimfonikus scherzójához és a Pannon Filharmonikusok francia tematikájú koncertjéhez lódítja figyelmünket. A bűvészinas mellett egy Lúdanyó, egy Pacific 231 elnevezést viselő lokomotív, valamint egy marciális című Offenbach-gordonkaverseny vár majd a hallgatóságra pénteken, Bogányi Tibor vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, november 16., fél nyolc).

A pécsiek vendégjátékán a virtuóz hírében álló francia gordonkás, Jérôme Pernoo húzza majd, ám az elkövetkező napokban mégsem ő lesz a mi első csellistánk, de még csak nem is a Filharmóniai Társaság operaházi estjén Schumannt játszó olasz Enrico Dindo (november 19., fél nyolc), hanem a koncertprogram változásának eredményeképpen a nagy Perényi Miklós. Merthogy a Liszt Ferenc Kamarazenekar sztárvendégelő koncertsorozatában az esedékes Mozart-estet az illetékesek megcserélték Perényi eredetileg januárra időzített fellépésével, annak reményében, hogy így a januárra csúsztatott Mozart-koncerten mégiscsak szerepet vállalhat majd a gyógyulásának hírével mindenkit megörvendeztető Kocsis Zoltán. A Magyar-brit változatok fantáziacímű hangverseny tehát szerdára került (Nemzeti Hangversenyterem, november 21., fél nyolc), ám Mozart így is könnyen az eszünkbe juthat majd, elvégre az estet záró első jelentős Britten-remek, a Frank Bridge-variációk bemutatójára éppen Salzburgban került sor 1937-ben. A nyugati zenetörténet valóságos kis gyorstalpalója ez a szellemdús mű, amelynek 10 variációja az olasz áriától a bécsi valcerig és a fúgáig elvezetgeti a hálás Britten első zeneszerzéstanárának témáját.

A héten egyebekben elindul a Concerto Budapest Richter-bérlete: Ránki Dezsőt nekiültetve Ravel G-dúr zongoraversenyének hálásan parádés magánszólamához (Nemzeti Hangversenyterem, november 18., fél nyolc). S akkor itt jönnek még az ínyencfalatok, mondjuk, mindjárt a királyi vacsoraasztal mellől! A Fesztiválzenekar vasárnap délutáni kamarazenei műsorán ugyanis felhangzik Lully Koncert a királyi vacsorához című kompozíciója, amelynek XIV. Lajos digesztív folyamatait serkentő szerzője alkalmasint nem a nagy Jean-Baptiste Lully, hanem azonos keresztnevekkel ellátott fia volt (BFZ Székház, november 18., öt óra). Ugyanaznap délután a Szabad Hangok Énekegyüttes pedig kiadós kortárs zenei programmal vár mindenkit a Fuga előadótermébe: Cage-től Xenakisig és Kagelig sorjáztatva az elmúlt évtizedek merészen kísérletező komponistáinak vokális szerzeményeit (november 18., hat óra). A Kolozsvári Magyar Opera Szimfonikus Zenekara ráadásul még jelenkori magyar szerzőket is besoroz az e heti koncertkínálatba, pesti programjuk első felében Orbán György 2. szerenádját és Csíky Boldizsár Hölderlin-dalait megszólaltatva (Nemzeti Hangversenyterem, november 17., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.