Mi a kotta?

A Napkirály bevacsorál

  • mi a kotta
  • 2012. december 15.

Zene

"Elment hát a vén varázsló,

Végre nincs ma itt a mester!

Szellemeit én varázslom

Élni-halni most az egyszer!

Ellestem igéit s

Hókuszpókuszát,

S bűverővel én is

Művelek csodát."

A legutóbb Shakespeare-rel és egy varázslóval kezdtük az ajánlónkat, ezúttal Goethe és nevezetes bűvészinasa kínálja a felvezető irodalmi szemelvényt, amely a jószerint egyetlen műve révén világhírű Paul Dukas szimfonikus scherzójához és a Pannon Filharmonikusok francia tematikájú koncertjéhez lódítja figyelmünket. A bűvészinas mellett egy Lúdanyó, egy Pacific 231 elnevezést viselő lokomotív, valamint egy marciális című Offenbach-gordonkaverseny vár majd a hallgatóságra pénteken, Bogányi Tibor vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, november 16., fél nyolc).

A pécsiek vendégjátékán a virtuóz hírében álló francia gordonkás, Jérôme Pernoo húzza majd, ám az elkövetkező napokban mégsem ő lesz a mi első csellistánk, de még csak nem is a Filharmóniai Társaság operaházi estjén Schumannt játszó olasz Enrico Dindo (november 19., fél nyolc), hanem a koncertprogram változásának eredményeképpen a nagy Perényi Miklós. Merthogy a Liszt Ferenc Kamarazenekar sztárvendégelő koncertsorozatában az esedékes Mozart-estet az illetékesek megcserélték Perényi eredetileg januárra időzített fellépésével, annak reményében, hogy így a januárra csúsztatott Mozart-koncerten mégiscsak szerepet vállalhat majd a gyógyulásának hírével mindenkit megörvendeztető Kocsis Zoltán. A Magyar-brit változatok fantáziacímű hangverseny tehát szerdára került (Nemzeti Hangversenyterem, november 21., fél nyolc), ám Mozart így is könnyen az eszünkbe juthat majd, elvégre az estet záró első jelentős Britten-remek, a Frank Bridge-variációk bemutatójára éppen Salzburgban került sor 1937-ben. A nyugati zenetörténet valóságos kis gyorstalpalója ez a szellemdús mű, amelynek 10 variációja az olasz áriától a bécsi valcerig és a fúgáig elvezetgeti a hálás Britten első zeneszerzéstanárának témáját.

A héten egyebekben elindul a Concerto Budapest Richter-bérlete: Ránki Dezsőt nekiültetve Ravel G-dúr zongoraversenyének hálásan parádés magánszólamához (Nemzeti Hangversenyterem, november 18., fél nyolc). S akkor itt jönnek még az ínyencfalatok, mondjuk, mindjárt a királyi vacsoraasztal mellől! A Fesztiválzenekar vasárnap délutáni kamarazenei műsorán ugyanis felhangzik Lully Koncert a királyi vacsorához című kompozíciója, amelynek XIV. Lajos digesztív folyamatait serkentő szerzője alkalmasint nem a nagy Jean-Baptiste Lully, hanem azonos keresztnevekkel ellátott fia volt (BFZ Székház, november 18., öt óra). Ugyanaznap délután a Szabad Hangok Énekegyüttes pedig kiadós kortárs zenei programmal vár mindenkit a Fuga előadótermébe: Cage-től Xenakisig és Kagelig sorjáztatva az elmúlt évtizedek merészen kísérletező komponistáinak vokális szerzeményeit (november 18., hat óra). A Kolozsvári Magyar Opera Szimfonikus Zenekara ráadásul még jelenkori magyar szerzőket is besoroz az e heti koncertkínálatba, pesti programjuk első felében Orbán György 2. szerenádját és Csíky Boldizsár Hölderlin-dalait megszólaltatva (Nemzeti Hangversenyterem, november 17., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."