Mi a kotta?

A Napkirály bevacsorál

  • mi a kotta
  • 2012. december 15.

Zene

"Elment hát a vén varázsló,

Végre nincs ma itt a mester!

Szellemeit én varázslom

Élni-halni most az egyszer!

Ellestem igéit s

Hókuszpókuszát,

S bűverővel én is

Művelek csodát."

A legutóbb Shakespeare-rel és egy varázslóval kezdtük az ajánlónkat, ezúttal Goethe és nevezetes bűvészinasa kínálja a felvezető irodalmi szemelvényt, amely a jószerint egyetlen műve révén világhírű Paul Dukas szimfonikus scherzójához és a Pannon Filharmonikusok francia tematikájú koncertjéhez lódítja figyelmünket. A bűvészinas mellett egy Lúdanyó, egy Pacific 231 elnevezést viselő lokomotív, valamint egy marciális című Offenbach-gordonkaverseny vár majd a hallgatóságra pénteken, Bogányi Tibor vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, november 16., fél nyolc).

A pécsiek vendégjátékán a virtuóz hírében álló francia gordonkás, Jérôme Pernoo húzza majd, ám az elkövetkező napokban mégsem ő lesz a mi első csellistánk, de még csak nem is a Filharmóniai Társaság operaházi estjén Schumannt játszó olasz Enrico Dindo (november 19., fél nyolc), hanem a koncertprogram változásának eredményeképpen a nagy Perényi Miklós. Merthogy a Liszt Ferenc Kamarazenekar sztárvendégelő koncertsorozatában az esedékes Mozart-estet az illetékesek megcserélték Perényi eredetileg januárra időzített fellépésével, annak reményében, hogy így a januárra csúsztatott Mozart-koncerten mégiscsak szerepet vállalhat majd a gyógyulásának hírével mindenkit megörvendeztető Kocsis Zoltán. A Magyar-brit változatok fantáziacímű hangverseny tehát szerdára került (Nemzeti Hangversenyterem, november 21., fél nyolc), ám Mozart így is könnyen az eszünkbe juthat majd, elvégre az estet záró első jelentős Britten-remek, a Frank Bridge-variációk bemutatójára éppen Salzburgban került sor 1937-ben. A nyugati zenetörténet valóságos kis gyorstalpalója ez a szellemdús mű, amelynek 10 variációja az olasz áriától a bécsi valcerig és a fúgáig elvezetgeti a hálás Britten első zeneszerzéstanárának témáját.

A héten egyebekben elindul a Concerto Budapest Richter-bérlete: Ránki Dezsőt nekiültetve Ravel G-dúr zongoraversenyének hálásan parádés magánszólamához (Nemzeti Hangversenyterem, november 18., fél nyolc). S akkor itt jönnek még az ínyencfalatok, mondjuk, mindjárt a királyi vacsoraasztal mellől! A Fesztiválzenekar vasárnap délutáni kamarazenei műsorán ugyanis felhangzik Lully Koncert a királyi vacsorához című kompozíciója, amelynek XIV. Lajos digesztív folyamatait serkentő szerzője alkalmasint nem a nagy Jean-Baptiste Lully, hanem azonos keresztnevekkel ellátott fia volt (BFZ Székház, november 18., öt óra). Ugyanaznap délután a Szabad Hangok Énekegyüttes pedig kiadós kortárs zenei programmal vár mindenkit a Fuga előadótermébe: Cage-től Xenakisig és Kagelig sorjáztatva az elmúlt évtizedek merészen kísérletező komponistáinak vokális szerzeményeit (november 18., hat óra). A Kolozsvári Magyar Opera Szimfonikus Zenekara ráadásul még jelenkori magyar szerzőket is besoroz az e heti koncertkínálatba, pesti programjuk első felében Orbán György 2. szerenádját és Csíky Boldizsár Hölderlin-dalait megszólaltatva (Nemzeti Hangversenyterem, november 17., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.