Nekrológ

A pannon tengerész búcsúja

Đorđe Balašević (1953–2021)

Zene

Bárcsak a szerb pátriárka egyesítene bennünket úgy, mint Đorđe Balašević, mondta egy szerb humorista. Ami nem vicc, mert napok óta sír egész Újvidék.

Sírnak azok is, akik életében igazából nem szerették. Újvidéktől Szkopjén át Ljubljanáig búcsúztatják a népszerű vajdasági popzenészt, aki 67 éves korában váratlanul elhunyt koronavírusban. De mintha már nem is csak egy sztár haláláról lenne szó, hanem sokkal többről, Jugoszláviát gyászolják vele, azt az eltűnő életérzést, szemléletet, amit képviselt.

Elárasztották a közösségi médiát a zeneszámai, Újvidéken hatalmas búcsúkoncertet rendeztek az emlékére a Duna-parton, lampionokat engedve a vízre, miközben gyerekkórusokkal, profi zenészekkel, tamburásokkal együtt énekelte a többezres tömeg a pannon tengerész dalait, köztük a háborúelleneseket is. A Samo da rata ne bude (Csak háború ne legyen) kezdetű dal Szerbiában komolyan hangzik. A húsz évvel ezelőtt, 1999-ben a lebombázott hidak közelében egészen más a szövegkörnyezete, mint bármely más városban, mondjuk egy szépségkirálynő-választáson, ahol a világbékéről papolnak. Ahogy Đorđe Balašević egyik legismertebb dalának, a Pannon tengerész címűnek a konnotációja is átalakult, mindenki érzi, hogy nem a régen eltűnt Pannon-tengertől, hanem a szétesett, eltűnt ország „tengerészétől” búcsúznak itt, a volt Jugoszláviáért hullanak ki­apadhatatlanul a könnyek. A kollektív emlékekért. Valami olyasmiért, ami nem áll a ráció uralma alatt. Itt már többről van szó, mint egy popsztár haláláról.

Dejan Ilić írta a Peščanik nevű portálon, hogy ezek a visszaemlékezések Jugoszláviára olyanok, mint egy spanyol szappanopera, mint egy brazil tévésorozat tele mámorral és giccsel, plakáthasogató érzelmekkel, hihetetlen fordulatokkal és még szörnyűbb kifejletekkel. Szerelem és gyűlölet összefonódása énekléssel és lövöldözéssel.

 
Đorđe Balašević

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.