Sziget 2024

A popzene ereje

Kylie Minogue

Zene

Hosszasan elmélkedhetnénk arról, hogy hol tart ma a popzene kultúraformáló ereje, van-e egyáltalán kultúraformáló ereje, vagy csak annyi szerepe van, hogy megidézzen a 2020-as éveknél izgalmasabb időket.

Ám ebből kiindulva akár a popzene szerepéről is elmélkedhetnénk, amelyhez kiváló alap, hogy a Sziget nyitónapján Kylie Minouge lép fel mint az idei program legnagyobb húzóneve. Nem mintha ne lenne erős a felhozatal az idei nagyszínpadon, de Kylie még akkor is Kylie, ha időközben a Kardashian család egyik tagja is megpróbálta magáévá tenni az ausztrál díva keresztnevét. Hogy mennyire nem sikerült ez, azt jól mutatja, hogy az énekesnő még 2024-ben is megteheti, hogy csak Kylie-ként hivatkozzon magára, hiszen több mint negyven­éves pályafutása alatt többször is túlélte a korszellem gyors változását, és mindig képes volt kurrens maradni. Jó, talán nem mindig, például a 2023-ban kiadott Tension című lemeze sokaknál maradt radar alatt, de azért azt is kevesen mondhatják el magukról, hogy 1993-ban, 2003-ban és 2013-ban is ott voltak azok közt, akiktől biztosan lehetett várni egy fülledt, játékos és persze jól megjegyezhető lemezt.

Az ilyesmi persze óhatatlanul Madonnát juttatja az eszünkbe, már csak azért is, mert a két dívát amúgy is sokszor hasonlították össze. Olyannyira, hogy egyszer Kylie vágott rendet azzal, hogy kijelentette, ha Madonna a pop királynője, akkor ő a pop hercegnője. A hasonlóság abban is megmutatkozik, hogy egyikük sem azért jutott ilyen magasra, mert különösen jó énekesnők lennének: Kylie hangja inkább csak felismerhető, ám bravúrokra képtelen, azonban ha a popzene csak az énektudásról szólna, akkor elég lett volna az X-Faktor valamelyik győztesét leszerződtetni a nyitónapra. Csakhogy épp az a lényeg, hogy az a popzene, amelyik valaha a világ vezető kultúra­formáló terméke volt, az aranytoroknál többet adott: kellett a személyiség, kellett a szex, kellett a történet. Kylie esetében pedig itt mindegyikből elég jól állunk, hiszen énekelhet valaki úgy is, mint egy isten, ám heteroszexuálisként LMBTQ-ikonná válni tényleg csak azok tudnak, akikben megvan a sztárrá váláshoz szükséges glamour. Ugyanakkor Kylie karrierjét az olyan drámai epizód sem tudta derékba törni, mint a 2000-es években a mellrákkal vívott küzdelme.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.