Koncert

A RIAS Kammerchor és az Amadinda e

  • Molnár Szabolcs
  • 2019. november 24.

Zene

A RIAS Kammerchor és az Amadinda estjét a csendnek szentelték, így talán nem is meglepő, hogy a Klang der Stille címet viselő koncert legsűrűbb pillanatát egy erőteljes hallgatásnak köszönhettük: John Cage három előadóra írt Three² című darabjának utolsó előtti szakasza mély és megrendítő volt. A koncert előtt James Wood, karmester-zeneszerző röviden beszélt a néhány napja elhunyt Kurtág Mártáról, a hangversenyt az ő emlékének ajánlotta. Talán Woodot is meglephette, hogy éppen Cage kompozíciójának különös pillanata volt az, ami ennyire magától értődő természetességgel adott hangot a gyász érzésének. Morton Feld­man vegyes karra, brácsára, cselesztára és ütőhangszerekre írt kompozíciója (Rothko Chapel) kimért tempójával, látszólagos eseménytelenségével, de leginkább pia­nissimóban tartott dinamikájával szolgálhatja a csendes elmélkedést, aki azonban ezúttal a koncentrációt választotta, közvetlenül tapasztalhatta meg, hogy miért tekintik a berlini RIAS kamarakórust a világ egyik legjobb énekkarának. A semmiből intonált és tökéletesen kontrollált megszólalások, a hangversenytermet leheletszerű akkordokkal kitöltő kórushangtól lúdbőrös lett az ember.

Az Amadinda és a RIAS Kammerchor teljes értékű kollaborációjára a koncert második részében került sor, amikor James Wood nagyszabású, háromrészes darabja, a perzsa nyelven író, 13. századi szúfi költő, Dzsalál ad-Dín Rúmí költeményeitől ihletett kompozíciója a szerző vezénylete mellett szólalt meg. A hangszerelési leleményekben rendkívül gazdag, jól követhető, érzéki hatásokban dúskáló zene, illetve a szerelmi extázist transzcendenciaélménynek tekintő – leginkább Messiaenra emlékeztető – filozófia robbanóképes elegyet alkotott és nem is maradt hatástalan. A versek fordítását a kivetítőn követhettük, s az már az első tételben kiderült, hogy Wood számára Rúmí csodálatos képei a szó legszorosabb értelmében váltak a zene sorvezetőjévé.

Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, október 20.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.