rés a présen

A szimbolikus első 

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2025. március 26.

Zene

Szűcs Krisztián énekes, gitáros

rés a présen: Miért pont a Krézi srác lett az apropója az új koncertkörútnak?

Szűcs Krisztián: Ez a féletműturné elsősorban a dalszerzőségemről szól. A Hol van az a krézi srác? című dal megjelenésének a huszonöt éves évfordulója jó apropó és keret ahhoz, hogy megmutassuk a Heaven Street Seven-dalokat, az utóbbi öt évben írt szólódalaimat, a versmegzenésítéseimet, a NAZA vagy a Twist zenekarok repertoárjába vagy akár a Budapest Bárnak írt dalaimat. A mai napig a legtöbb zenehallgatónak a Krézi srác ugrik be elsőre rólam, meg tulajdonképpen egy szerep, vagy inkább egy állapot is, amely valamennyire én vagyok, s akivel elég könnyű azonosulni. Trójai faló, mert az elmúlt sok évben írt dalaim között van sok fontosabb, de hát mégiscsak a Krézi srác volt a szimbolikus első, és a szüzességet csak egyszer lehet elveszíteni.

rap: Fel tudod idézni, hogyan, milyen hangulatban, milyen körülmények között született ez a dal?

SZK: Épp tervezek egy könyvet írni, amelyben erre is választ adok, sok más régi sztori között. Amúgy egy régi dalötletemből indult, amit 16 éves koromban vettem fel egy Agfa kazettára otthon, hamis zongorával, kamu angol szöveggel. Erre bukkantam rá véletlenül 2000-ben, és egyből tudtam, hogy lesz belőle valami. Jegyzeteket írtam, hogy miről is szólhatna a dal, majd maga a jegyzet lett a szöveg, mivel minimális prozódiai javítgatás után működött. Tudtam, hogy ezen nem szabad tovább agyalni, mert csak rontanék rajta. Talán egy Emergency House-számban hallottam, hogy „annyira krézi”, és ez akkora baromságnak tűnt, hogy azonnal fel kellett használnom. Végül sikerült rátenni a dalt a Cukor című HS7-lemezre a gyártás előtti utolsó napon. A Shadows ihletettségű gitártéma is az utolsó pillanatban, a stúdióban jutott eszembe, úgyhogy volt ebben egy „véletlenek összjátéka” faktor, de az is érdekes, hogy a HS7 két másik legismertebb dala, a Dél-Amerika és a Nem elég is ugyanilyen utolsó pillanatos turbulenciában született.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.