Ez a szép, hangulatos szintiwave darab szól, amikor a sorozatgyilkos Buffalo Bill (Ted Levine) kedvenc Singerén éppen emberbőrből varrja leendő ruháját. A dal Jonathan Demme egyik korábbi filmjében (Keresztanya – Married to the Mob, 1988) is felbukkant már, sőt maga a filmrendező volt az, aki felfedezte az akkoriban leginkább taxisofőrként dolgozó Diane Luckey-t, azaz Q Lazzarust, s zenéit egyéb filmjeiben is felhasználta. Noha Luckey közismertté a Goodbye Horses számos feldolgozása nyomán vált – ezek közül a személyes kedvenc a barcelonai Synths Versus Me gothic/wave kollektíva sötét tánczenei változata –, 1985 és 1995 között tisztes életművet rakott össze, mielőtt harminc éve véglegesen eltűnt volna a zenei életből. 2022-ben halt meg, 61 éves korában, éppen akkor, amikor Eva Aridjis Fuentes dokumentumfilmet készített róla. A mostani lemez tulajdonképpen ennek a filmnek a soundtrackjeként jelent meg, de Q Lazzarus egzotikus katalógusának 21 darabja hallható rajta. A kivételes gyűjteményből leginkább a dalok zavarba ejtő sokfélesége tűnik fel: akad itt csilingelő brit beütésű gitárzene, pszichedelikus pop, súlyos (glam)rock és vokális house-szerű elektronikus tánczene is. Az egészet nemcsak a kompozíciók sajátos és meghatóan kedves „csináld magad” esztétikája teszi jellegzetessé, de Luckey muzikalitása és soulos énekhangja is.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
