mi a kotta?

Testvér lészen

  • mi a kotta
  • 2025. március 26.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/13. hétre

„Franciaországban, a 20. század elején a Nobel-díjas Romain Rolland az összefogás humanista ódájaként ünnepelte. 1938-ban már a náci Reichsmusiktage fesztivál csúcspontjaként csendült fel, később pedig Hitler születésnapján. Kínában, amikor a kulturális forradalom száműzte az európai klasszikusokat, a Kilencedik szimfóniában mégis a haladó osztályharc himnuszát hallották. Az 1950-es és ’60-as években, amikor Nyugat- és Kelet-Németország olimpiai csapatai kénytelenek voltak egy zászló alatt versenyezni, az érmeket a nemzeti himnusz helyett az Örömóda dallamaira adták át. Ez a mű szolgált Ian Smith rhodéziai fehér felsőbbrendűséget hirdető rezsimjének himnuszaként. Szinte látjuk magunk előtt a groteszk képet a hangversenyről, ahol egymás esküdt ellenségei – Hitler és Sztálin, Szaddám Huszein és George W. Bush – egy röpke pillanatra megfeledkeznek gyűlöletükről, és találkoznak egy varázslatos, eksztatikus, testvéri pillanatban.”

Slavoj Žižek 2007-ben, a The New York Timesban megjelent esszéjében adott hangot gyanakvásának, amit az Örömóda iránt érez. Szerinte üres konténer, amelyet bármely ideológiával meg lehet tölteni. De ez csak a mából tűnik így: a maga korában Beethovent radikálisnak tartották liberális nézetei, szabadságszeretete és a feljebbvalók tiszteletének hiánya miatt, s a cenzorok csak azért nem csaptak le rá, mert megbízhatatlan, szélsőségesen különcnek számított. Heves elképzelése a testvériségről nem üres szavakból állt.

A MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenyén Takács-Nagy Gábor, a Beethoven-szimfóniák egyéni interpretátora vezényli a grandiózus Kilencediket. A karmester két éve a Verbier Festival kamarazenekarával készített fantasztikus lemezt, így ebben az előadásban is nagyon bízunk. A mű szólistái Rácz Rita, Schöck Atala, Brickner Szabolcs és Kovács István lesznek (Müpa, március 28., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.