mi a kotta?

Testvér lészen

  • mi a kotta
  • 2025. március 26.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/13. hétre

„Franciaországban, a 20. század elején a Nobel-díjas Romain Rolland az összefogás humanista ódájaként ünnepelte. 1938-ban már a náci Reichsmusiktage fesztivál csúcspontjaként csendült fel, később pedig Hitler születésnapján. Kínában, amikor a kulturális forradalom száműzte az európai klasszikusokat, a Kilencedik szimfóniában mégis a haladó osztályharc himnuszát hallották. Az 1950-es és ’60-as években, amikor Nyugat- és Kelet-Németország olimpiai csapatai kénytelenek voltak egy zászló alatt versenyezni, az érmeket a nemzeti himnusz helyett az Örömóda dallamaira adták át. Ez a mű szolgált Ian Smith rhodéziai fehér felsőbbrendűséget hirdető rezsimjének himnuszaként. Szinte látjuk magunk előtt a groteszk képet a hangversenyről, ahol egymás esküdt ellenségei – Hitler és Sztálin, Szaddám Huszein és George W. Bush – egy röpke pillanatra megfeledkeznek gyűlöletükről, és találkoznak egy varázslatos, eksztatikus, testvéri pillanatban.”

Slavoj Žižek 2007-ben, a The New York Timesban megjelent esszéjében adott hangot gyanakvásának, amit az Örömóda iránt érez. Szerinte üres konténer, amelyet bármely ideológiával meg lehet tölteni. De ez csak a mából tűnik így: a maga korában Beethovent radikálisnak tartották liberális nézetei, szabadságszeretete és a feljebbvalók tiszteletének hiánya miatt, s a cenzorok csak azért nem csaptak le rá, mert megbízhatatlan, szélsőségesen különcnek számított. Heves elképzelése a testvériségről nem üres szavakból állt.

A MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenyén Takács-Nagy Gábor, a Beethoven-szimfóniák egyéni interpretátora vezényli a grandiózus Kilencediket. A karmester két éve a Verbier Festival kamarazenekarával készített fantasztikus lemezt, így ebben az előadásban is nagyon bízunk. A mű szólistái Rácz Rita, Schöck Atala, Brickner Szabolcs és Kovács István lesznek (Müpa, március 28., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.