mi a kotta?

A választás napja

  • mi a kotta
  • 2015. január 5.

Zene

„Schubert egy ideig elég komornak látszott, mintha emésztené valami. Meg is kérdeztem, mire azt felelte: »Hamarosan meghalljátok és megértitek.« Majd egy nap így szólt hozzám: »Ma gyere el Schoberhoz. Egy hátborzongató dalciklust fogok elénekelni nektek. Alig várom, hogy mit szóltok majd hozzá. Ezek a dalok úgy meggyötörtek, ahogy eddig még egyetlen dalom sem.« És akkor megindult hangon el­énekelte nekünk a teljes Téli utazást. Mindnyájunkat megdöbbentett a dalok komor hangulata. Schober meg is jegyezte, hogy neki csupán egy tetszett közülük: A hársfa. Mire Schubert csak annyit mondott: »Nekem ezek a dalok jobban tetszenek, mint az összes többi, és nektek is tetszeni fognak még.« És igaza lett, hamarosan fellelkesültünk a fájdalmas hangulatú daloktól…” Így emlékezett vissza a hű bizalmas, Joseph von Spaun arra, hogyan is ismerkedett meg Schubert baráti köre azzal a dalciklussal, amelyben utóbb e barátok a nagy dalköltő halálának egyik fő okát ismerték fel. A „szörnyűséges” és „hátborzongató” Téli utazás csodája vasárnap korunk egyik nagy énekesének ajkáról szól majd felénk: a tenor Ian Bostridge fogja előadni a 24 dalt, méghozzá a kiváló kortárs zeneszerző és univerzális zenei talentum, Thomas Adès zon­gorakíséretével (Zeneakadémia, december 7., fél nyolc). Amúgy e dalestnek apropója is van, hiszen a bölcsészdoktor Bostridge a kora újkori Anglia boszorkányairól írott könyve nyomában most nagy kedvencének, a Téli utazásnak szentelt egy kötetet, amely éppen ezekben a napokban jut az angolszász olvasóközönség elé.

Ez a vasárnap sajnos túlságosan is gazdag lesz programokban, s különösen fájdalmas, hogy ugyanerre a napra esik a Bécsi Filharmonikusok idei második pesti hangversenye is (Nemzeti Hangversenyterem, december 7., hét óra). Szóval választani kell, sőt muszáj, s nem kétséges, hogy a bécsiek is erős érveket vetnek be. Michael Tilson Thomas vezényletével ugyanis előbb egy különlegességet kínálnak: Johann Baptist Vanhal Nagybőgőversenyét – a Bécsi Filharmonikusok körében otthonra lelt Rácz Ödön szólójával. Majd pedig Gustav Mahler 5. szimfóniája következik, benne a híres-szép Adagiettóval, amely a hagyomány szerint a hitvesnek, Almának szóló szerelmes üzenet lehetett.

Másnap, hétfőn azután Mahler 2. szimfóniája hangzik majd fel ugyanitt, immár a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén, James Judd karmesteri irányítása szerint (Nemzeti Hangversenyterem, de­cember 8., fél nyolc). E szimfóniához utóbb a Feltámadás melléknév társult, maga Mahler pedig így írt műve fő kérdéséről és az arra adandó válaszról: „Miért éltél? Miért szenvedtél? Lehet, hogy ez az egész csak egy nagy, rettenetes tréfa? […] Akinek az életé­ben ez a kiáltó hang egyszer megszólalt – annak választ kell adnia; és ezt a választ az utolsó tételben adom meg.” A Mahler-szimfóniához ezen a koncerten Arnold Schönberg 1947-es kantátája, az Egy varsói menekült társul, megidézve a varsói gettó s a koncentrációs táborok iszonyatát. A holokausztról emlékezik meg ugyanekkor Megyesi Schwartz Lúcia, Mocsári Károly és Neumark Zoltán közös estje is (BMC, december 8., fél nyolc). A 2001-ben, 90 éves korában elhunyt galíciai születésű francia zeneszerző, a Piaffal is együtt dolgozó Norbert Glanzberg Holokauszt-dalaiból és kétzongorás Jiddis szvitjéből áll majd össze az emlékkoncert programja.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.