rés a présen

„A zempléniek befogadtak”

Turjányi Miklós fesztiváligazgató

  • rés a présen
  • 2021. július 28.

Zene

Minden napra jusson nagy produkció.

rés a présen: Hogyan élte túl a Zempléni Fesztivál a múlt nyarat?

Turjányi Miklós: Nekünk szerencsénk volt tavaly, megrendezhettük a fesztivált, a teljes eltervezett programot meg tudtuk valósítani. Az idei előkészítés talán még izgalmasabb lett, mert a költségvetésünk szempontjából fontos döntéshozók kicsit késve kezdtek el a támogatásunk kérdésével foglalkozni, így nagyon megkésve derült ki, hogy a jubileumi, 30. rendezvénysorozatra lesz-e elegendő forrás. De végül is összejött, főképp azért, mert egy új támogatót sikerült bevonni Stumpf István hathatós segítségével.

rap: Mik voltak a legfontosabb válogatási szempontok?

TM: Mivel a jubileum okán egy kiemelt programsorozatot terveztünk, az volt a legfontosabb célkitűzésünk, hogy abból a lehető legtöbbet meg is valósítsuk. A korábbi évekhez képest több nagy produkciót, nagy együttest hívtunk meg. Koncertet ad a Tokaj-Hegyalján eddig még soha nem szereplő Concerto Budapest, és a Tokaj-Fesztiválkatlanban is három nagy, egész estés produkciót rendezünk: fellép az Állami Népi Együttes, lesz egy operettbemutató, a Sissi, a magyar királyné, és egy Carmina Burana koncert. Emellett két kiváló énekegyüttest is vendégül látunk külföldről: a hat csodálatos hölgy alkotta Sjaella Németországból érkezik, és visszatér korábbi emlékezetes sikerei színhelyére az autentikus pravo­szláv éneklést bemutató orosz Svetilen is.

rap: Milyen lesz a nyitó-, illetve a záróceremónia?

TM: Nálunk mind a nyitó-, mind a záróesemény hagyományosan klasszikus zenei nagykoncert. Nem lesz ez másként az idén sem, a nyitón a Budafoki Dohnányi Zenekar játszik Lendvay József kiváló hegedűművészünk szólójával, a zárón pedig a fesztivált egykor alapító Liszt Ferenc Kamarazenekar; ők hat fantasztikus, fiatal magyar trombitaművésszel közösen egy trombitagálát adnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.