rés a présen

„A zempléniek befogadtak”

Turjányi Miklós fesztiváligazgató

  • rés a présen
  • 2021. július 28.

Zene

Minden napra jusson nagy produkció.

rés a présen: Hogyan élte túl a Zempléni Fesztivál a múlt nyarat?

Turjányi Miklós: Nekünk szerencsénk volt tavaly, megrendezhettük a fesztivált, a teljes eltervezett programot meg tudtuk valósítani. Az idei előkészítés talán még izgalmasabb lett, mert a költségvetésünk szempontjából fontos döntéshozók kicsit késve kezdtek el a támogatásunk kérdésével foglalkozni, így nagyon megkésve derült ki, hogy a jubileumi, 30. rendezvénysorozatra lesz-e elegendő forrás. De végül is összejött, főképp azért, mert egy új támogatót sikerült bevonni Stumpf István hathatós segítségével.

rap: Mik voltak a legfontosabb válogatási szempontok?

TM: Mivel a jubileum okán egy kiemelt programsorozatot terveztünk, az volt a legfontosabb célkitűzésünk, hogy abból a lehető legtöbbet meg is valósítsuk. A korábbi évekhez képest több nagy produkciót, nagy együttest hívtunk meg. Koncertet ad a Tokaj-Hegyalján eddig még soha nem szereplő Concerto Budapest, és a Tokaj-Fesztiválkatlanban is három nagy, egész estés produkciót rendezünk: fellép az Állami Népi Együttes, lesz egy operettbemutató, a Sissi, a magyar királyné, és egy Carmina Burana koncert. Emellett két kiváló énekegyüttest is vendégül látunk külföldről: a hat csodálatos hölgy alkotta Sjaella Németországból érkezik, és visszatér korábbi emlékezetes sikerei színhelyére az autentikus pravo­szláv éneklést bemutató orosz Svetilen is.

rap: Milyen lesz a nyitó-, illetve a záróceremónia?

TM: Nálunk mind a nyitó-, mind a záróesemény hagyományosan klasszikus zenei nagykoncert. Nem lesz ez másként az idén sem, a nyitón a Budafoki Dohnányi Zenekar játszik Lendvay József kiváló hegedűművészünk szólójával, a zárón pedig a fesztivált egykor alapító Liszt Ferenc Kamarazenekar; ők hat fantasztikus, fiatal magyar trombitaművésszel közösen egy trombitagálát adnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.