mi a kotta?

Nyegleségek fátyola

  • mi a kotta
  • 2021. július 28.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/30. hétre

„Képzeljék önök, én búzaaratásra készültem s konkolyvetésre érkeztem; lakadalmi mulatságra tartottam számot s torban kellett részt vennem: szóval azt reméltem, hogy egy első rangú művész remeklését hallhatom még egyszer, s ahelyett egy félrevezetett, bár félreismerhetlen tálentomot kelle látnom és siratnom a kontárság küszöbén. Igen­is, a kis Auer Lipótnak már látszik, hogy mind jobb, mind bal keze van s mi több még füle is hozzá, meg annyi érzése is, mennyit 10 éves gyermektől méltányosan várhatni; hangot is bír kicsalni olykor kis hangszeréből oly telit és kellemest, milyennel nem egy sokkal vénebb hegedűs még vagy már nem dicsekedhetik. Ámde mindezen előnyökre csak így kell felkiáltanunk Faludi Ferenccel: »de mit használ, ha hamis?« Auer Lipót feljebb érintett inkább vagy kevésbé létező előnyeit pedig, higgyék el kegyetek, csak azon nyegleségek fátyolán át kelle inkább kitalálnunk, melyekkel nagy művészek, ha élnek, csak (…) az ízléstelen vagy blazírozott tömeg ámítására és ott is csak paprika gyanánt élnek.”

Így dohogott és fanyalgott 1856 márciusában a Budapesti Hírlap hasábjain a lap zenészeti álneves munkatársa, Canus, azaz a polihisztor Brassai Sámuel, miután meghallgatta a legújabb hegedűs csodagyermek koncertjét. Még az is lehet, hogy igaza volt, amikor kárhoztatta „a hegedű négy húrjain vickándozó nyargalódzásokat”, vagyis az üres virtuozitást, ám az utókor összességében mégis Auer Lipótot igazolta. A nagy muzsikusból, az orosz hegedűiskola alapító atyjából néhány éve egy fesztivál névadója is vált, hiszen szülővárosában, Veszprémben nyaranta koncertek, méghozzá döntően kamarakoncertek sorjáznak pár napon át. Az idei Auer Fesztivál műsorán természetesen az ugyancsak a mester nevét viselő Auer Trió is fellép: Fülei Balázsék Schubert és Smetana egy-egy triója mellett azt a Liszt-rapszódiát, a kilencediket is előadják majd hármasban, amely a Pesti karnevál melléknevet viseli (Veszprémi Megyeháza, augusztus 4., nyolc óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.