Interjú

„A zene tudatalatti hatásai érdekelnek”

Zságer Balázs zenész

Zene

Az idén húszéves a Žagar zenekar, amelynek frontemberével egyebek mellett arról beszélgettünk, hogy most éppen mi érdekli a zenében, mit gondol a fiatal művészekről, és miért nehéz magyarként nemzetközi sikereket elérni.

Magyar Narancs: Közeleg a Žagar 20. születésnapi koncertje; lezárul egy korszak?

Zságer Balázs: Részben összegzés lesz, hiszen nem mehetünk el az elmúlt húsz év legismertebb számai mellett. Ezért lépünk fel olyan tagokkal, DJ Bootsie-val, Ligeti Gyurival, akik már nem tagjai a zenekarnak. Továbbá színpadra lép az Underground Divas, most négyen, Péterfy Bori, Németh Juci, Kutzora Edina, Hodosi Enikő, de együtt zenélünk majd Kamával a Mary PopKidsből és Zahár Fanni játszik fuvolán. Szeretnénk feleleveníteni a múltat, és egy kicsit megmutatni a jelenlegi zenei világunkat is. Ugyanakkor én minden lemezbemutatót és évfordulós koncertet lezárásnak tekintek, mert mire egy anyag eljut a színpadra vagy kijön lemezen, addigra már más dolgok érdekelnek. Nem igazán szeretem a visszatekintéseket, mindig a jelen és az előrehaladás mozgatott.

MN: 2019-ben jelent meg a legutóbbi Žagar-album. Két évvel a megjelenés után mi foglalkoztat?

ZSB: Ha visszatekintek a zenekar korai koncepciójára, akkor az mindig a határokon átívelő megközelítést jelentette, hogy lefordítsuk a kelet-európai melankóliát egyfajta nemzetközi nyelvre. Úgy éreztem ez az, ami érdekes lehet egy külföldi számára. A két évtized alatt tényleg számos helyen felléptünk Moszkvától Londonig, Amszterdamtól Athénig. Játszottunk a Depeche Mode előtt, voltak zenéink amerikai sorozatokban, de be kell vallani, hogy igazi áttörő sikert nem értünk el a nemzetközi könnyűzenei színtéren. Ezt az álmot azóta elengedtem, rég nem érdekel a népszerűség, sokkal inkább a zene spiritualitása, a transzcendens vetülete izgat. Azt gondolom, hogy a zene olyan rezonancia az univerzum rezgéseivel, amelynél jobbat még nem talált ki az emberiség. A zene tudatalatti hatásai érdekelnek, hogy mi az a pont, amikor az emberek elveszítik a zenétől a kontrollt. Ha az ember hagyja, hogy a zene igazából megérintse, akkor már csak egy lépés az eksztatikus állapot vagy a katarzis.

MN: 2001 óta hogyan változott a tapasztalatod szerint a hazai klubélet?

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.