Interjú

„A zene tudatalatti hatásai érdekelnek”

Zságer Balázs zenész

Zene

Az idén húszéves a Žagar zenekar, amelynek frontemberével egyebek mellett arról beszélgettünk, hogy most éppen mi érdekli a zenében, mit gondol a fiatal művészekről, és miért nehéz magyarként nemzetközi sikereket elérni.

Magyar Narancs: Közeleg a Žagar 20. születésnapi koncertje; lezárul egy korszak?

Zságer Balázs: Részben összegzés lesz, hiszen nem mehetünk el az elmúlt húsz év legismertebb számai mellett. Ezért lépünk fel olyan tagokkal, DJ Bootsie-val, Ligeti Gyurival, akik már nem tagjai a zenekarnak. Továbbá színpadra lép az Underground Divas, most négyen, Péterfy Bori, Németh Juci, Kutzora Edina, Hodosi Enikő, de együtt zenélünk majd Kamával a Mary PopKidsből és Zahár Fanni játszik fuvolán. Szeretnénk feleleveníteni a múltat, és egy kicsit megmutatni a jelenlegi zenei világunkat is. Ugyanakkor én minden lemezbemutatót és évfordulós koncertet lezárásnak tekintek, mert mire egy anyag eljut a színpadra vagy kijön lemezen, addigra már más dolgok érdekelnek. Nem igazán szeretem a visszatekintéseket, mindig a jelen és az előrehaladás mozgatott.

MN: 2019-ben jelent meg a legutóbbi Žagar-album. Két évvel a megjelenés után mi foglalkoztat?

ZSB: Ha visszatekintek a zenekar korai koncepciójára, akkor az mindig a határokon átívelő megközelítést jelentette, hogy lefordítsuk a kelet-európai melankóliát egyfajta nemzetközi nyelvre. Úgy éreztem ez az, ami érdekes lehet egy külföldi számára. A két évtized alatt tényleg számos helyen felléptünk Moszkvától Londonig, Amszterdamtól Athénig. Játszottunk a Depeche Mode előtt, voltak zenéink amerikai sorozatokban, de be kell vallani, hogy igazi áttörő sikert nem értünk el a nemzetközi könnyűzenei színtéren. Ezt az álmot azóta elengedtem, rég nem érdekel a népszerűség, sokkal inkább a zene spiritualitása, a transzcendens vetülete izgat. Azt gondolom, hogy a zene olyan rezonancia az univerzum rezgéseivel, amelynél jobbat még nem talált ki az emberiség. A zene tudatalatti hatásai érdekelnek, hogy mi az a pont, amikor az emberek elveszítik a zenétől a kontrollt. Ha az ember hagyja, hogy a zene igazából megérintse, akkor már csak egy lépés az eksztatikus állapot vagy a katarzis.

MN: 2001 óta hogyan változott a tapasztalatod szerint a hazai klubélet?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.