A deszkát jelentő világ - Gus Van Sant: Paranoid Park (Film)

  • Hungler Tímea
  • 2008. április 3.

Zene

Ismerjük ezeket a tiniket Larry Clark filmjeiből - maguk elé vagy a tévére merednek, korán kezdik a szexet -, egyetlen hűséges társuk akad csak: a gördeszka. A független filmesként és tehetséges epigonként számon tartott Gus Van Sant legújabb mozija, a Paranoid Park a rendező előző munkáinak (Gerry, Elefánt, Az utolsó napok) testvérdarabja és folytatása: a téma újfent az elliptikus, töredékekben elbeszélt halál. A beállítások a trilógiához képest lerövidültek, és a nézőpont is zömében belsővé vált - narrátor-főhősünk, Alex (Gabe Nevins) szemén keresztül látjuk a világot, amit a deszkázások, a tengerparti séták, a válófélben lévő és a képeken alig kivehető szülők, a szüzessége elvesztését szorgalmazó barátnő, egy rendőrségi nyomozás és a Paranoid Park tölt ki, mely a legvadabb és legmenőbb gördeszkások veszélyes és illegális találkahelye.

Ismerjük ezeket a tiniket Larry Clark filmjeiből - maguk elé vagy a tévére merednek, korán kezdik a szexet -, egyetlen hűséges társuk akad csak: a gördeszka. A független filmesként és tehetséges epigonként számon tartott Gus Van Sant legújabb mozija, a Paranoid Park a rendező előző munkáinak (Gerry, Elefánt, Az utolsó napok) testvérdarabja és folytatása: a téma újfent az elliptikus, töredékekben elbeszélt halál. A beállítások a trilógiához képest lerövidültek, és a nézőpont is zömében belsővé vált - narrátor-főhősünk, Alex (Gabe Nevins) szemén keresztül látjuk a világot, amit a deszkázások, a tengerparti séták, a válófélben lévő és a képeken alig kivehető szülők, a szüzessége elvesztését szorgalmazó barátnő, egy rendőrségi nyomozás és a Paranoid Park tölt ki, mely a legvadabb és legmenőbb gördeszkások veszélyes és illegális találkahelye.

A film egyes epizódjai úgy követik egymást, ahogy a fiú a deszkáján siklik tova: hol lineárisan haladunk az időben, hol elrugaszkodunk tőle, hol kisebb köröket írunk le, hol visszatérünk a kiindulópontra (elhangzik ugyanaz a mondat, megismétlődik egy-egy korábbi jelenet). Az összekevert kronológia, a mozaikos szerkesztés, a lírai képek és a home videók stílusában fotografált jelenetek (operatőr: Christopher Doyle és Kathy Li) különleges poézist adnak, amit Beethoven, Nino Rota vagy Elliott Smith zenéje az égbe erősít fel.

Az álomszerű tripekbe - ha tetszik, Alex tudatának bénult fásultságába - minduntalan belopódzik azonban egy zavaró tényező, melyre vagy a nyomozók, vagy a híradó bemondója emlékezteti hősünket: a Paranoid Park közelében egy biztonsági őrt kettévágott a vonat, nem tudni még, hogy baleset vagy gyilkosság.

Ahogy a puzzle fokozatosan összeáll, a film sajátos Bűn és bűnhődés történetté alakul: portlandi deszkás tinédzserünk valójában a kis büdös Raszkolnyikov, aki miután véletlenszerű bűnét elkövette, a maga módján könnyít a lelkiismeretén - nem Porfirijnak, vagyis Richard Lu nyomozónak (Daniel Liu), még csak nem is Szonjának, vagyis a barátnőjének, Jennifernek (Taylor Momsen), hanem a naplójának gyón.

Gesztusa lényegében rendezői társadalomkritika (emlékszünk még ilyesmire?): Alex sem az intézményekben, sem a haverokban, sem a családjában nem bízhat, nem akad senki, akire érzelmileg, erkölcsileg számíthatna, aki/ami miatt megérné a felelősséget vállalnia. Így nyer tágabb értelmezést a film címe: a Paranoid Park nem csupán a deszkás társadalom, egy egész nemzet - urambocsá' -, a világ gyűjtőhelye. Vagy úgy.

A Cirko Film - Másképp Alapítvány bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.