A kékvércse védelme - Műfészek és céllövölde

  • Kollmann András
  • 2007. november 1.

Zene

"Stop killing wild birds" - ez a felirat díszelgett a Magyarország-Málta futballmeccsen az ellenfél kapuja mögött. Hiába költ az EU milliókat bizonyos madárfajok megmentésére, a déli tagországok - mint Málta - nem képesek féken tartani polgáraik gasztronómiai indíttatású vadászszenvedélyét.

Végy 18 kerti sármányt - így kezdődik egy jobb recept az olasz szakácskönyvekben. S mivel a vándormadarak vonulási útja épp a mediterrán országok felett vezet, népszokás ezen a vidéken, hogy ilyenkor mindenki fegyvert ragad, és válogatás nélkül tüzel a madarakra. A legnagyobb mészárlást a Földközi-tenger szigetein végzik, hiszen a nyílt víz feletti repüléstől kifáradt madarak csak itt tudnak megpihenni. A zsákmány egy része a fazékba kerül, az ehetetlen sasok és más ragadozók viszont egyszerűen a földön maradnak. Nemrégiben német madarászoknak üzent Máltáról egy GPS-jeladó. A műszert egy békászósas hordozta, míg le nem puffantották. Az eset felborzolta a természetvédők kedélyét, hiszen a faj megmentésére Németország és az EU közel egymillió eurót költött.

A ragadozó madarak védelme meglehetősen bonyolult, hiszen számos tényező játszik szerepet egy populáció fennmaradásában. A költőterületen még csak-csak ki lehet sakkozni, hogy mi jó a madárnak, a vándorlás viszont ma is talány. "Nincs rálátásunk, hogy a vándorlás során és a telelőterületeken mi történik azzal a fajjal, amelynek megóvásán itthon dolgozunk" - mondja Palatitz Péter, a kékvércsevédelmi Life program koordinátora. Október elején ötvenkét kékvércsét szedett össze birtokán egy gazdálkodó, s ezzel újabb nemzetközi botrány kerekedett, ezúttal a ciprusiak miatt.

Az unió természetvédelmi alapja, a Life Nature, valamint Magyarország és Románia együttesen ugyanis

350 millió forintot

költ a Kárpát-medence kékvércse- (vespertinus-) állományának védelmére. A természetvédelmi és tudományos projekt során helyenként extrém sportnak is beillő erőfeszítéssel próbálják a faj életmódjának minden részletét megismerni, a kékvércse ugyanis ornitológiai szempontból különlegességnek számít: a ragadozók közül az egyetlen telepesen költő faj.

Ahogy a többi sólyomféle, a kékvércse sem rak fészket, hanem miután a vetési és dolmányos varjak fiókái kirepülnek, tojásaikat a hátrahagyott varjúfészkekbe rakják. Amíg a nyolcvanas években nem kezdték el módszeresen irtani a varjakat, nem is volt baj, a két faj vidáman éldegélt, de a varjak számának csökkenése a kékvércsére is hatással volt. Miként a mezőgazdasági szerkezetváltás is: a pockokkal, rovarokkal és békákkal táplálkozó madarak azokon az alföldi gyepeken érzik jól magukat, ahol birkákat és marhákat legeltetnek. A rendszerváltás idején azonban a külterjes állattartók csődbe mentek, a legelőket pedig beszántották, jobb esetben kaszálónak használják. Az élőhelyek leromlottak, a táplálékmennyiség megcsappant, a hazai populáció csökkent.

"A kékvércse esetében az lenne fontos, hogy fennmaradjon az a gazdálkodási forma, ami kedvez az állatnak. A gazdálkodók részéről ez mindössze némi odafigyelést igényel, illetve sok esetben anyagi támogatásra van szükség. Az olyan uniós támogatások, mint a Life egyik hatalmas fegyverténye, hogy a projektben részt vevő szervezeteknek együtt kell működniük, az eredményeket pedig komolyan számon kérik. Amikor a munkánk során szerzett ismeretek alapján javaslatokat teszünk, és ez érvényesül a szakpolitikában, tehát jogszabály és finanszírozás lesz belőle, azt komoly sikernek tartjuk" - mondja Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) igazgatója.

A kékvércseprojekt egyike azoknak a programoknak, amelyek bekerültek a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervbe. 2009-től a gazdálkodók, akiknek a földjein ezek a madarak fészkelnek, támogatást igényelhetnek. A vállalkozás nem példa nélküli: a túzok esetében a madarászok szívós munkával meggyőzték a gazdákat, hogy amikor aratnak, kerüljék ki a földön lévő madárfészkeket. Ma már ott tart a dolog, hogy a túzok védelmének épp a gazdák a szószólói.

Az MME kékvércsevédelmi munkacsoportja hasonló úton indult el. 3500 műfészket raktak a fákra,

rádiós jeladókkal

szereltek fel madarakat, hogy megvizsgálják, mely gazdálkodási formák kedveznek leginkább a vércsék táplálékszerzésének. "Idén igen jó évünk volt, megállni látszik a populáció csökkenése, sőt az, hogy 700-800 pár költött a tavalyi 500-600 helyett, biztató előjel a jövőre nézve" - foglalja össze az eredményeket Palatitz Péter.

"Eredményeik" egy részét azonban a vadászok lemészárolják. Különösen abszurd, hogy ez éppen uniós tagországokban történik. Minderre a laza vagy éppen hiányos vadászati szankciók adnak lehetőséget. A madarak a költőhelyeken szigorú védelmet kapnak, vadászatukat tiltják (ki akarna itthon pacsirtára vagy sárgarigóra, esetleg parlagi sasra vadászni?), Máltán és Cipruson viszont - bár a törvény ott is védi őket - gyakorlatilag büntetlenül lehet lődözni rájuk. A máltai hatóságok évek óta halogatják, hogy az EU közös madárvédelmi irányelvének megfelelő szabályozást hozzanak létre, és ezt betartassák. Málta többször kapott már dorgálást amiatt, hogy nem érvényesíti a közös jogszabályokat. A türelem mostanra fogyott el: október 17-én Málta végső írásos figyelmeztetést (Reasoned Opinion) kapott Brüsszeltől, a ciprusi esettel kapcsolatban pedig egy magyar EU-képviselő, Olajos Péter (MDF) fordult az Európai Bizottsághoz.

"Ha ezután sem történik semmi előrelépés, akkor az Európai Bíróság elé lehet vinni az ügyet. Kicsi a mozgásterünk, az ilyen ügyek átfutása több évig is eltart, de ezek a jogi eszközök állnak rendelkezésünkre" - mondta Olajos, aki a következő kérdést tette fel az Európai Bizottságnak: milyen lépéseket kíván tenni a nagymértékű illegális vadászat felszámolására? Az unió ugyanis meglehetősen konstruktív a programok megalkotásában, a szankcionálásban viszont gyenge, ezért ebben az ügyben is legfeljebb annyi történhet, hogy a renitens országot pénzbírságra ítélik, esetleg kizárják néhány évre a természetvédelmi pályázatokból.

Ettől pedig a mediterrán népszokások nem változnak meg. Sőt: David Camilierit, a nemzetközi madárvédelmi szervezet, a Bird Life szakemberét arcon lőtték, amikor egy önfeledt vadászatot akart leállítani. Így aztán a természet megóvásán munkálkodó szakembereknek már nem csak azért kell aggódniuk, hogy a vándorlás során a madarak hány százalékát szanálja a mediterrán lődüh, de a saját testi épségük miatt is. Tehetetlenségükben mehetnek a focimeccsekre a transzparensükkel.

(A témáról bővebben: www.falcoproject.hu)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.