Mi, ti, ők - Takáts József: Modern magyar politikai eszmetörténet (könyv)

  • - barotányi -
  • 2007. november 1.

Zene

Nyugodtan mondhatjuk, szinte sziszifuszi feladatra vállalkozott a szerző, amikor megkísérelte alig másfél száz oldalon összefoglalni a modern kori magyar közgondolkodás históriáját. Mindenekelőtt szögezzük le: a kötet - a terjedelem miatti korlátok és a szükségszerű egyszerűsítések ellenére - élvezetes olvasmány, amely tankönyvként is jól funkcionál.

Nyugodtan mondhatjuk, szinte sziszifuszi feladatra vállalkozott a szerző, amikor megkísérelte alig másfél száz oldalon összefoglalni a modern kori magyar közgondolkodás históriáját. Mindenekelőtt szögezzük le: a kötet - a terjedelem miatti korlátok és a szükségszerű egyszerűsítések ellenére - élvezetes olvasmány, amely tankönyvként is jól funkcionál. Pedig Takátsnak nincs könnyű dolga: eddig még nem született összefoglaló munka e tárgyban, másrészt vitatkoznia kell azzal a kimondott vagy csak sejtetett ellenvetéssel, mely szerint az efféle foglalatosság fölösleges, hiszen a ma kihívásaira lehetetlenség száz évvel ezelőtti receptek és eszmék alapján válaszolni. Pedig, mint azt a szerző finoman érzékelteti, a mai kérdések sem feltétlenül mások, s az elfeledettnek hitt érvek és válaszok akár ma is érvényesek lehetnek. Arról pedig már nem is szólnánk, hogy a jelen közszereplői és ideológusai mintha éppen e könyv lapjairól pottyantak volna ki - bár semmit se tanultak, ám - az egykori Bourbonokkal szemben - igencsak sokat felejtettek.

A könyv további erénye, hogy igyekszik alaposan körüljárni a nagy eszmék (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus) s a nagy hármashoz társuló nacionalizmus természetét, ez utóbbival kapcsolatban az olvasó megismerkedhet az újabb keletű (alig pár évtizedes), a hagyományos megközelítéseken túllépő tipológiákkal is (ezek Ernest Gellner, illetve Clifford Geertz nevéhez fűződnek). Az elemzések során az is világossá válik: a múlt nagyjaiért folytatott utólagos szimbolikus harc többnyire értelmetlen - nem az a kérdés, hogy Széchenyi konzervatív volt-e vagy liberális, hanem az, hogy gondolatmenetének mely részei származnak ebből vagy abból a forrásból. Talán csak éppen a masszív magyar szélső-/radikális jobboldali hagyomány (mely maga is egy valószínűtlen szinkretikus képződmény) kap kisebb hangsúlyt, mint azt a történelmi jelentősége sugallná - ugyan Szabó Dezső, akit finom distinkcióval ki is emel ebből a körből, s külön fejezetben elemez, vagy a fiatal Zsilinszky (s futólag még Milotay) munkásságáról megemlékezik Takáts, de esetleg többet is érdemelt volna e rendkívül virulens gondolatrendszer, amely már többször is (lásd az Istóczy-mozgalmat, az ébredőket vagy a nyilasokat) tömegeket volt képes megmozgatni.

Annyi mindenesetre világosan kitetszik Takáts könyvének lapjairól, hogy a magyar politikai gondolkodás történetéből, miként Magyarországéból, nem hiányoznak a durva, majdhogynem tektonikus törések sem, melyeket határozott hangsúlyváltások jelezhetnek előre. A klasszikus magyar liberalizmus hanyatlása nem az első világháborúval kezdődik, ám a vesztett háború és a balsikerű forradalmak nyomán a korábbi uralkodó eszme, a liberalizmus örökségét csupán egy marginális és önmagában is heterogén gondolkodói közösség viszi tovább, az új konszenzus pedig az antiliberális és etnocentrikus nacionalizmus bázisán alakul ki. Az újabb háborús katasztrófa és a régi rend összeomlása nyomán, az ún. koalíciós időkben pedig - némi túlzással, mint azt a szerző TGM 1989-es írása nyomán idézi - csak a demokratikus szocializmus és a bolsevik dogmatizmus erői küzdenek egymással. A szerző csupán vázlatosan utal a negyvenévnyi kommunista uralom (különösen annak utolsó egy-két évtizede) alatt született, sokszor jelentős politikaelméleti munkákra, annyit azonban leszögez, hogy a nyolcvanas évektől kezdve a régi eszmék (látszólagos) örökösei leginkább a kortárs nyugati eszmeáramlatok nyomán, s nem a 45-48 előtti hagyományt folytatva élesztették újra a liberális vagy a baloldali-szocialista politikai nyelvet és gondolkodásmódot. A kényszerű hibernációból szinte kizárólag a hagyományos magyar jobboldal s különösen a jobboldali radikalizmus került elő szinte változatlan alakban - mindannyiunk legnagyobb örömére.

Osiris, 2007, 148 oldal, 3980 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!