Hajós Andrásnak nem lehet egy szava sem. Új műsorának elég szörnyű ugyan a visszhangja, de azért közben az Emil.Rulez! zenekarral szerzett érdemeit is megemlítik a kritikusai. Hovatovább a korábbi tévés produkcióival sem volt különösebb baj, én például a Viasat 3-on futó Késő este Hajós Andrással címűt simán bekajáltam. Egyszer csak felbukkant egy sármos pasas, finom öniróniával és kereskedelmi szinten szokatlan intelligenciával, akinek igen jól állt a "kinn is vagyok, benn is vagyok" szerepkör. Az pedig, hogy elmaradt az elvárt nézettségi szinttől - s ilyeténképpen "megbukott" -, az jóval inkább a kereskedelmi médiumoktól leszedált közízlést minősítette, mintsem őt.
Hajósnak a tévézést ekkor kellett volna először abbahagynia. De nem adta fel, inkább kikötött az RTL Klubnál: belesimult a meg-lehetősen ellaposodott Heti hetesbe, majd Benne leszek a tévében címmel elindította új műsorát. Ebbe a sajátos Ki mit tud?-ba bárki jelentkezhet bármivel: "tánccal, szavalással, énekléssel, állatidomítással, fütyüléssel, bukfenccel - csak kösse le a nézők figyelmét". Persze nem mindenáron, Hajós a Blikknek legalábbis még így nyilatkozott: "Figyelünk arra, hogy ne megalázóshow-t gyártsunk, vagyis elmebetegek ne kerülhessenek a műsorba." Derék.
Hogy a túlzott szereplési vágy mikor billen át a kóros magamutogatásba, vagy hogy egy tévéműsor meddig élhet - illetve mikor él vissza - egy-egy jelentkező súlyos önértékelési zavarával, az a szórakoztatóipar számára bizonyára nehezen megítélhető kérdéskör. Gondolom, az is megesik, hogy esetleg melléfogjon - de amíg humánusan bánik a szereplőivel, nem lehet nagy baj. A Benne leszek a tévében azonban embertelen. Még akkor is az, ha Hajós komolyan gondolta, amit az indulásakor kitűzött: "Nem kinevetjük a fellépőket, hanem együtt nevetünk velük saját magunkon." Időközben ugyan konstatálhatta volna: akiket lealáznak, valahogy nem szoktak együtt nevetni magunkon.
Ebben a műsorban a piszkos munka a zsűrire hárul. Ha meszsziről nézzük, úgy fest a dolga, akár egy "tisztességes" zsűrinek, vagyis értékelnie kell a produkciókat. Közelebbről azonban
sokkal rémisztőbb
a helyzet: a zsűri szerves része a show-nak. És ráadásul, bár ezt talán maga sem tudja, olykor a "versenyzőkhöz" mérhetően magamutogató.
Az én ízlésemet már az is mélyen megrázza, hogy (a zsűri) egyetlen kalapácsütéssel bármikor félbeszakíthatja bármelyik produkciót. (Most akkor benne lehetnek, vagy sem?) Innentől nincs mit fényezni: egy rémisztően kegyetlen cirkusz nézői - rosszabb esetben: élvezői - vagyunk. Legutóbb, március 18-án hosszasan időzött egy kamera a nézőtéren, ahol visítva röhögtek a lányok, miközben szerencsétlen Eta főnővér egy Britney Spears-dalt énekelt. De hagyjuk a közönséget, maradjunk még a zsűrinél.
Az a Lilu nevű hölgy, akit korábban a Való Világ 3 műsorvezetőjeként láthattunk, úgy próbál viselkedni, mint akinek érzései vannak, de két férfi kollégája között nem sokra viszi vele. A fiatalabbikat Barta Andrásnak hívják, s benne van ugyan egy másik iszonyatos tévében (Gang, kulturális vitaműsor, Magyar Televízió), eddig nem sokat tett az asztalra. A másiknak Komár László a neve - ő harmincöt évvel ezelőtt rock'n'rollénekesként, most pedig azzal tűnik fel, hogy minősíthetetlen a modora. Én eddig azt hittem, hogy Soma művésznő (szintén zenész, Megasztár, TV 2) zsűribéli kifakadásait ("Te férfiállat, nedves a bugyim!") képtelenség alulmúlni, de Komárnak összejött, simán. Mit mondjak, az ő beköpésein is igazán jókat nevethetünk a fellépőkkel saját magunkon. Március 11-én például azt kérdezte egy apró termetű akrobatától: "Igaz, hogy a törpéknek hatalmas szerszámuk van?"
Hajós ekkor másodszor is abbahagyhatta volna a tévézést - ha már ez a nettó tahóság így megeshetett a műsorában -, de ő előre megmondta: "a kereskedelmi televíziózást nem kell olyan komolyan venni". Azt persze nem gondolom, hogy (szociológus végzettségével) különösebb örömét lelné a fogyatékosokon való poénkodásban - sőt, lényegében kedvesen, szeretettel konferál. De ez egy cseppet sem változtat az összképen. Az összkép ugyanis az a
szomorúság
és düh, amit a műsor után érezni kell. Meg a kalapács, és ahogy süllyedünk minden ütéssel. Mindezeken túl március 18-án játszott még József, aki az Only Yout énekelte, míg Komár László véget nem vetett neki. Petra levetkőzött egy maga írta versre, őt persze hagyták. (Komár ezúttal repetáztatott.) Titanillo élénk plasztikruhákat mutatott be, a tizenkét éves Robika ügyesen rapelt, Sanyi pedig jódlizott. Gézára, aki az állatok hangját utánozta, azt mondta Barta András, hogy "szellemi környezetszennyezés". A közönség százezer forintos fődíját Eta főnővér vitte haza, miközben a szavazók némelyike Mustang farmerekkel és Sanyo tévékkel gazdagodhatott. Gratulálok nekik.
S végül Hajós Andrásnak is gratulálok, amiért az RTL Klubnál elérte a célját: benne maradt a tévében.
Marton László Távolodó
RTL Klub, március 18., 21.00
