A tudományok szélsőséges specializálódásának korában a jobb könyvkiadók gyakran megkísérlik, hogy viszonylag rövid, a szélesebb olvasóközönség számára is érthető, olvasmányos, ismeretterjesztő összefoglalásokat tegyenek közzé egy-egy szakterület eredményeiről. A New York-i Random House kiadóvállalat a világtörténelem, a művészettörténet és a vallástörténet nagy korszakairól készíttetett rövidebb összefoglalásokat Modern Library Chronicles címmel, s az Európa Kiadónak köszönhetően e remek sorozat több kötete immár magyar nyelven (Áttekintések sorozatcímmel) is olvasható.
A tudományok szélsőséges specializálódásának korában a jobb könyvkiadók gyakran megkísérlik, hogy viszonylag rövid, a szélesebb olvasóközönség számára is érthető, olvasmányos, ismeretterjesztő összefoglalásokat tegyenek közzé egy-egy szakterület eredményeiről. A New York-i Random House kiadóvállalat a világtörténelem, a művészettörténet és a vallástörténet nagy korszakairól készíttetett rövidebb összefoglalásokat Modern Library Chronicles címmel, s az Európa Kiadónak köszönhetően e remek sorozat több kötete immár magyar nyelven (Áttekintések sorozatcímmel) is olvasható.
Az iszlám vallásról a híres Karen Armstrong írt könyvet a sorozat számára. Ezt a szerzőt sokáig csak "a szökevény apáca" néven emlegették Nagy-Britanniában, mert 1969-ben, huszonnégy éves korában elhagyta azt a katolikus kolostort, amelybe még tizennyolc éves korában lépett be. Riasztó élményeiről könyvet írt, s ezért
az angol katolikusok
annyira meggyűlölték, hogy egyesek ürüléket küldtek neki a postán. Azóta nemzetközileg elismert vallástörténésszé vált, tizenhét könyve jelent meg a legnagyobb világvallásokról, melyek közül néhány magyarul is olvasható (Isten története, Jeruzsálem, Mohamed). A Dél-kaliforniai Iszlám Központ 1999-ben kitüntetésben részesítette őt a vallások közti megértés érdekében végzett tevékenységéért.
A könyv már tetszetős külsejével is felhívja magára a figyelmet. A sorozatszerkesztő ízlését dicséri, hogy más-más ábrát nyomtattak az átlátszó védőborítóra és a belső, fehér kötéstáblára, amelyek együttesen, sajátos montázsként idézik fel a kötetben bemutatott világ hangulatát. Ilyen egyszerű és mégis ízléses könyveket szívesen vesz kézbe az ember. A fordítás (Péri Benedek) és a szerkesztés egyaránt színvonalas és gondos munka, a tájékozódást az oldalakon elhelyezett, a fejezetcímeket felidéző "élőfejek" segítik. Ha pedig az olvasó elveszítené a fonalat a számtalan arab és perzsa elnevezés között a sok uralkodóval, dinasztiaalapítóval és hittudóssal való megismerkedés során, áttekinthető térképvázlatok, részletes kronológia, kislexikon és elkülö-nített fogalommagyarázatok áll-nak a rendelkezésére. Remek kis kézikönyv - sok szaktudományos szintézis nincs ilyen jól ellátva mindazon járulékos kiegészítésekkel, amelyeket a csúnya "apparátus" néven szoktunk emlegetni.
Az iszlám rövid története információkban rendkívül gazdag, megértéssel és rokonszenvvel megírt munka egy többé-kevésbé ismeretlen vallás és ismeretlen világ ezernégyszáz éves történetéről. Azt is elmondhatjuk róla, amit az Economist recenzense Armstrong egyik korábbi művéről megállapított: "A szerző tiszteletteljes, anélkül, hogy hajbókoló lenne, tájékozott, anélkül, hogy pedáns lenne, s ami a legfontosabb, olvasmányosan ír." Armstrong nézőpontja nem a kívülálló szaktörténészé, hanem a vallásos emberé, aki egy más hitet valló személyben is tiszteli a lelki táplálékra, az erkölcsös életre és a társadalmi igazságtalanság orvoslására irányuló törekvést. Könyvében megpróbálja feltárni a nem iszlám hitű olvasónak a muszlim hívők cselekvéseinek sajátos motivációit, Mohamed követőinek különleges világképét, és mindent megtesz annak érdekében, hogy eloszlassa a muszlim közösségekkel szembeni európai (és amerikai) előítéleteket. A legrészletesebben Mohamed életét és az iszlám kora középkori tanításait ismerhetjük meg a kötetből. Az újkori muszlim birodalmakat bemutató fejezetek a terjedelmi korlátok miatt már meglehetősen vázlatosnak tűnnek: az Oszmán Birodalomra például mindössze tíz oldal jutott. Igaz, Armstrong nem világtörténelmet, hanem egy vallási közösség történetét dolgozza fel, e közösség azonban oly sok államalakulat között oszlott és oszlik meg, hogy ismertetése során mindenképpen ki kell térnünk a világtör-ténelem alapkérdéseire.
Konklúziója valószínűleg mindenki számára elfogadható, józan és tárgyilagos: "A nyugati embernek fel kell ismernie, hogy ő is jól jár, ha az iszlám erős és egész-séges. Nem tehető kizárólag a Nyugat felelőssé az iszlám szélsőséges irányzatainak kialakulásáért, melyek az erőszak kultuszával a vallás legszentebb előírásait veszik semmibe. A Nyugat azonban sok mindenért okolható, s ha azt akarja, hogy enyhüljön a fundamentalista mozgalmakat elindító rettegés és kétségbeesés, a harmadik keresztény évezred kezdetén meg kell tanulnia tisztelni és elfogadni az iszlámot."
Az angol nyelvű kiadás azonban még 2000-ben jelent meg. Sajnos azóta olyan történelmi fordulatok követték egymást, amelyek csak felerősíthették a "nyugati" és iszlám hitű emberek egymás ellen irányuló, kölcsönös előítéleteit. Nem hiszem, hogy ne lenne
ma is vállalható
mindaz, amit Karen Armstrong kötete végén leírt. Nagyon dicséretes, hogy különböző európai és amerikai értelmiségiek az iszlám iránti megértésre és türelemre intik olvasóikat, ugyanakkor kritikával illetik államaik politikai tevékenységét. Ugyanakkor azonban nem lenne-e nagy szükség olyan könyvekre iszlám hitű embertársaink számára, amelyben az európai civilizáció értékeire figyelmeztetik őket? A muszlim hívőnek talán nem kellene felismernie, hogy ő is jól jár, ha a "nyugati" világ erős és egészséges? Armstrong megállapításainak az ellenkezője is igaz. Nem tehető kizárólag az iszlám világ felelőssé saját szélsőséges irányzatainak kialakulásáért, de nem e világ vezetőinek kellene-e a leghangosabban tiltakozniuk, ha hittestvéreik az erőszak kultuszával a vallás legszentebb előírásait veszik semmibe? Attól tartok, maga az iszlám világ is sok mindenért okolható, s ha azt akarja, hogy enyhüljön a fundamentalista mozgalmak miatti európai és amerikai rettegés és felháborodás, az iszlám időszámítás tizennegyedik századának a végén meg kell tanulnia tisztelni és elfogadni az európai és amerikai világot.
Európa Könyvkiadó, 2005, 319 oldal, 2600 Ft
