Interjú

„Akár apa, akár ördög”

Fischer Iván karmester, rendező

  • Váradi Júlia
  • 2022. szeptember 7.

Zene

A korábbi sikeres Mozart, Verdi és Monteverdi opera-előadásai után most különleges darabot választott. Britten A csavar fordul egyet című hatszereplős operáját rendezi és vezényli a hétvégén a Müpában. A hátborzongató rémdráma két árva gyermekről és nevelőnőjükről szól, meg a korábbi nevelőnő és inas szellemeiről. A tragikus kimenetelű operát a Budapesti Fesztiválzenekarhoz visszatérő világhírű szólisták éneklik. A műről és az előadásról kérdeztem a maestrót.

Magyar Narancs: Mi indította a Britten-opera előadására?

Fischer Iván: Ez egyike azoknak a nagy remekműveknek, amelyek a 20. század kaotikus terméséből kimagaslanak. Ilyen például még A kékszakállú herceg vára Bartóktól, Stravinskytól A kéjenc útja. Már az eredeti történet Henry James 19. századi novellájában is kultikus jelentőségű, éppen az ambivalenciája miatt. Innen származik a megbízhatatlan narrátor fogalma. Olvassuk, olvassuk, de nem tudjuk, hogy mi az igazság, csak egy szubjektív szűrőn keresztül kapunk rálátást.

MN: Vagyis a bizonytalanság, a kétértelműség, a döntéseinkben való magunkra hagyottság érdekelte elsősorban?

FI: Ami engem leginkább érdekelt, az az, hogy Britten teljesen új dimenziót adott ennek a történetnek. Míg Henry James novellájában az a fő kérdés, hogy léteznek-e vagy nem léteznek a sírból visszatérő szellemek, illetve látják-e vagy nem látják őket a gyerekek, Britten új, még izgalmasabb kérdéseket is felvetett. Az ő drámája egy igazi összeütközés a társadalom elvárásai, elsősorban a szigorú viktoriánus erkölcsök és egy serdülő kisfiú ösztönei, fantáziája között. Így új ambivalencia jön létre, mert lehet Britten operáját úgy is látni, hogy a nevelőnőnek van igaza, aki meg akarja szabadítani a 10 éves Milest az abúzustól, a megrontástól, mely ellen a nő jogosan és hősiesen küzd. De teljesen helyénvaló a történetet fordítva is érteni, hogy ez az erkölcseiben oly fanatikusan hívő nevelőnő szinte megfojtja a gyereket, annyira rá akarja kényszeríteni a „jó viselkedést”.

MN: Értsük úgy, hogy féltésével megfosztja a kisfiút a szabadság átélésének lehetőségétől?

FI: Nem ismeri fel a gyerek belső vágyait, bimbózó szexuális orientációját, a másságot vagy a szabadságvágyat. Ezeket az erkölcsös nevelőnő egyszerűen gonosznak, sőt ördögi megrontásnak látja.

MN: Felteszem, a darab rendezésekor, sőt a kiválasztásakor sem rejtette véka alá azt a szándékot, hogy felhívja a figyelmet az egyértelmű áthallásokra!

FI: Nyilvánvaló a darab aktualitása, hiszen benne van a #metoo problematika, vagy a fiatalok kitörési kísérlete a szexuális klisékből. Az egyik oldalon Peter Quint áll, a korábbi inas, aki elcsúszott a jégen, s meghalt, de a gyerek emlékezetében továbbra is meghatározó barát maradt, aki értett a gyerek nyelvén, aki jópofa, humoros játékokra tanította, tele malackodással, rosszalkodással. Ebbe beletartoznak a kétértelmű, fallikus vagy más erotikus jelentésű latin szavak is. Beletartozik a Malo malo című vers, amely eredetileg egy ártatlan latin nyelvlecke, de összeolvasva a kisfiú elfojtott vágyáról is szól. Nyilvánvaló, hogy a Peter Quinttől tanult kis disznóságokat terjesztette Miles az iskolában, ezért csapták ki. A nevelőnő szerint mindez megengedhetetlen bűn, amelytől meg kell szabadítania a kisfiút.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában az utóbbi hónapokban, hogy immár komolyan felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os általános választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.