Zene

"Dacára annak, hogy W. e művében még sok található olyan, mely az ő elveinek gyakorlati alkalmazásával meg nem egyez, s mely későbben már elő sem is fordul nála: e mű mindenesetre egy alakító őserővel bíró lángész remeke, melyből szerzője minden későbbi magaslatainak fokait s anyagait merítette..." Így értékelte a Tannhäuser jelentőségét 1871-ben a Zenészeti Lapok, miután Erkel és a Nemzeti Színház végre rászánta magát, hogy majd' egy évtizeddel a Pesti Német Színház nyomában bemutassa a nevezetes wartburgi dalnokverseny történetét.

Állóképesség és készenléti állapot, csoda, naivitás és szégyen - a Budapesti Wagner-napok művészeti vezetőjét mindössze néhány órával a Tannhäuser vasárnapi bemutatója után kérdeztük.

A Beatles első kislemezének ötvenedik évfordulójára emlékkiállítást rendeztek Budapesten.

A magyar pop utóbbi legendás évszázada éppen elég elképesztő zenét termelt már ki – de most inkább a hozzájuk illő vagy éppen még rájuk is tromfoló lemezborítók kerülnek terítékre. Csak tízet választottunk ki, pedig volt miből válogatni.

"Non credo, ha a jövő zenészei azt vallják, hogy belefáradtak már az áriákba, kettősökbe és hármasokba, hogy elteltek a konszonáns harmóniákkal, a természetes és művészien vezetett modulációkkal, hogy csak az eszme a fontos és nem kell törődni az érzésekkel, hogy erőszakoljuk meg és igázzuk le a fület, mert a zene nem azért van, hogy kellemes legyen."

Bő két évtizede alapította a Purcell Kórust és az Orfeo Zenekart, amelyekkel szilárd és értő közönséget sikerült megnyerni a barokk zene korszerű előadásának. Beszélgetésünk apropójául Händel két műve, a Hercules és a Theodora szolgált, amit a Művészetek Palotájában mutattak be nemrégiben.

Először is csókoltatok mindenkit, aki beleszervezte a budapesti Duran Duran-koncertet a VOLT Fesztivál időpontjába, lehetetlenné téve, hogy őket és a Faith No More-t is lássa az ember. Ráadásul ott volt még az Eb-elődöntő is, de azt legalább lehetett követni – nem más volt a kommentátor, mint maga Mike Patton.

Az Orgazmus, az URH és az Európa Kiadó alapító tagja csaknem húsz éve él Sydneyben: mint visual effects artist dolgozott a Mátrix 2-ben is. Évente egyszer Menyhárt Jenő hívására hazajön egy néhány hetes Európa Kiadó-turnéra basszusgitározni. A saját számaiban is: ő írta például az Elmentek a fiúk című slágert.

"A Manfréd-szimfónia bemutatója semmi kívánnivalót nem hagyott maga után, mégis az volt a benyomásom, hogy a közönség értetlenül, hűvösen és közömbösen állt vele szemben. Ettől az érzésemtől a hangverseny befejezését követő ovációk sem tudtak megszabadítani." Ezt jegyezte fel 1886. március 13-án a naplójába az aggodalmas Csajkovszkij, két nappal a Lord Byron műve által ihletett programszimfónia moszkvai ősbemutatója után.

A feltörekvő, fiatal zenekészítők közül kevesen részesülnek mostanában annyi éltető hype-ban, biztató támogatásban és lelkes rajongásban, mint a mostanság leginkább Londonban, Maria Minerva néven alkotó, eredetileg tallinni Maria Juur.

Zukerman és Mutter vendégszereplései között félúton - Leonidasz Kavakoszt hozta magával Budapestre, s a pár éven belüli immár harmadik találkozás újra csak ámulatosnak mutatta a rokonszenvesen tartózkodó, virtuóz görög művészetét. Ezúttal a hegedű valóságos pokolra szállását hozta elénk Sosztakovics I. hegedűversenyét játszva: intenzitásában is mindvégig elegáns, megejtően szép hangon, a hátborsóztatóan eleven drámaiság érzékeltetésével.