John, Paul, George, Ringo

Amit tudni akarsz a Beatlesről

Zene

A Beatles klasszikus felállásának és első kislemezének ötvenedik évfordulójára – fanatikus gyűjtők jóvoltából – a Múzeumok éjszakáján, a VAM Design Centerben emlékkiállítást rendeztek, ami augusztus 19-ig látogatható – furcsamód csak kedden és szombaton.

Önmagában nem nagy durranás A Beatles örök című kiállítás. Van benne valami esetlegesség, érzésünk szerint az utolsó pillanatban „esett be” a VAM programjai közé. Voltaképpen a „méltó körülményeket” hiányoljuk, hiszen a zenekar, no meg az a számtalan relikvia, amit elsősorban két megszállott, Hoffmann György és Kiss Miklós bocsátott a kiállítás rendelkezésére, többet érdemelt volna. Az amúgy is eldugott kiállítóterem elsőre különös előadóra emlékeztet, kordon híján ugyanis fal felé fordított székekkel igyekeztek a fotók, lemezborítók védelmét biztosítani. A leginkább azonban a zene hiányzik: nem igaz, hogy nem lehetett volna legalább egy music centert beüzemelni, vagy egy laptopot valamelyik netes Beatles-adó hullámhosszára hangolni.

Szerencsére a látvány valamelyest kárpótolja a „művházas” bakikat. A kiállítás komoly vonulatát fantasztikus, nagyméretű fotók, illetve az összes sorlemez „oltárszerűen” elrendezett borítója képezi, míg a vitrinekben szintén tematikusan, leginkább egy-egy adott albumhoz kapcsolódva a kegy- és ajándéktárgyak sokaságán döbbenhetünk meg, mosolyoghatunk vagy éppen szörnyülködhetünk. Noha látható egy rakás kuriózum, egyebek mellett a zenekar első kettő, még független kiadónál megjelent amerikai kislemeze, a látottak alapján leginkább a kisipar kreativitása szembetűnő: tollak, szőnyegek, bögrék, játékbabák, kitűzők, befűzők minden mennyiségben. És persze újságcikkek, címlapok, még több lemezborító. Tudják, mi áll a francia A Hard Day’s Night borítóján? „Les Beatles: 4 Garcons dans le vent – Chansons du film.” És persze a fotó is teljesen más. De arról is csak most értesülhetünk – egy olyan ajándéktárgy formájában, ami a fiúkat egy vidám krokodil társaságában mutatja –, hogy 1965-ben az amcsik Hannah and Barbera modorában, The Beatles címmel rajzfilmsorozatot indítottak, amelyben egy-egy epizódot egy-egy dal ihletett. (A Hard Day’s Nightnál maradva: ez a rész Erdélyben játszódik, Drakula gróf kastélyában.)


Fotó: narancs.hu

„Nem véletlen, hogy nem mutatták be Európában, annyira gyenge.” Ezt már Kiss Miklós, a kiállított tárgyak többségének tulajdonosa mondja, aki alkalmanként tárlatvezetést tart. A hatvanéves rajongó fiatalokat megszégyenítő lelkesedéssel kalauzol a vitrinek között, számtalan sztorival, érdekességgel szolgál – nem hinnénk, hogy lenne olyan kérdés a zenekar történetét illetően, amire ne tudná a választ. Ráadásul olyan dolgokat is megoszt, amelyek valóban hihetetlenek. Megint csak az Egy nehéz nap éjszakája kerül elő. Megtudjuk, hogy amikor a nyolcvanas évek közepén itthon is kiadták az albumot, a hanglemezgyárban rajta próbáltak ki egy speciális lemezvágási eljárást – s ennek köszönhetően a magyar nyomású A Hard Day’s Night talán legjobban szól mind közül, amit valaha is megjelentettek, beleértve az amerikai és brit kiadásokat.

A kiállítás csak kedden és szombaton, 10–19 óra között látogatható. Keddenként 16 órától ifj. Hoffmann György, szombatonként 16 órától pedig Kiss Miklós tart tárlatvezetést.


Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.