Koncert

ANIMA MUSICÆ KAMARAZENEKAR

  • (ba)
  • 2014. november 23.

Zene

A mai fiatalok nem átallanak zenekarba tömörülni. Fontos dátum a magyar előadó-művészet történetében 1963, a Liszt Ferenc Kamarazenekar indulásának éve, és 1983, a Fesztiválzenekar bemutatkozása – majd kiderül, mennyire fontos 2010 és az Anima Musicæ megalakulása. Legyen a maiaknak könnyebb, mint elődeiknek volt. Tán könnyebb is: egyikük sem látszik harmincnál idősebbnek, de már van egyesületük, vannak támoga­tóik, szóval infrastruktúrájuk, ami az elődöknek csak jóval később sikerült. Plusz a Junior Prima Díj.

A mai fiatalok mindenfélét játszanak. A zene ezer arca – hirdette a szórólapjuk, és igazat mondtak: a 18-tól a 21. századig tartott az est műsora. Viszont a mai fiataloknak nincs karmesterük (bezzeg Sándor Frigyes vagy Fischer Iván az elődöknél!). Ez Dukay Barnabás darabjában tűnt fel igazán, mikor A hegy fái című szikár, jól áttekinthető műhöz a szerző előlépett a nézőtérről, hogy vezényeljen, s ettől – éppen ettől – a kortárs zenében játszott az együttes a legszebb tónussal, a legegységesebben, valóban unisonóként szólaltatva meg az unisonót. Csaknem ennyire jól sikerült nyitószámuk, a Falusi muzsikusok. Ezt a Mozart-művet ily fiatalon elővenni merészség: ha a szándékoltnál több zenei paraméter torzul „falu­siassá”, akkor humoros helyett nevetségessé és élvezhetetlenné válhat a produkció. Nem vált azzá.

Fakóbb és itt-ott maszatos volt a vonós hangzáskép Sosztakovics 1. zongoraversenyében (Rita Kinka – zongora, Siket István – trombita); jóval szebb Johann Bernhard Bach (J. S. B. középtávoli rokona) Szvitjében és Elgar nagyon romantikus Szerenádjában. Egyáltalán: ezek a mai fiatalok fordítva csinálják, mint a régi fiatalok. Az a hallgató benyomása, hogy a nagyforma megrajzolása, az értelmezés, a karakterek eltalálása, a frazeálás képezi a zenélés könnyebbik részét, és a technikai megvalósítás a nehezebbet. Mind­ez pedig azt ígéri, nem fog feledésbe merülni 2010.

Óbudai Társaskör, október 15.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.