mi a kotta?

Anna, Alma, Raymonda

  • mi a kotta
  • 2012. október 6.

Zene

Ügyes ez a Mahler, ezzel dolgoztassunk máskor is! - idézte pár hónapja lapunk egyik kritikája az apokrif csacskaságot, amely állítólag Luchino Visconti 1971-es filmje, a Halál Velencében amerikai finanszírozóitól származik.

Ha nem is igaz, jól van kitalálva, mondhatnánk, hiszen Gustav Mahler V. szimfóniájának híres-szép Adagietto tétele valóban megvesztegetően jól muzsikált a zeneszerző életrajzára ravaszul rácsúsztatott Mann-adaptációban. Bizonnyal nem lesz erre a kompozícióra panaszunk a hét végén, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben sem, merthogy akárcsak a legutóbbi alkalommal, úgy még most is a Budapesti Mahler Ünnep beharangozása követeli ki magának a főhelyet ajánlónk hasábjain. Az ünnep fesztiválzenekari koncertjein pedig idén az Ötödiké a főszerep: pénteken és szombaton, a Fischer Iván által dirigált programok második felét kitöltve (szeptember 7., háromnegyed nyolc, ill. 8., fél négy).

Ez a Mahler-szimfónia az Alma Schindler (utóbb Alma Mahler, végül Alma Mahler-Werfel) iránt táplált heves szerelem jegyében fogant, éppen a házasságkötést közvetlenül megelőző és követő hónapok során. E két kivételes egyéniség házasságát utóbb több vigasztalan tény is beárnyékolta, így az a viszony is, amelyet Alma az ifjú építésztitánnal, Walter Gropiusszal kezdett, s mely viszony aztán pár esztendővel Mahler halála után az asszony második házasságához vezetett. Míg Alma a modern nő független öntudatával és magabiztosságával haladt végig hosszú életén, addig szegény-szegény Boleyn Anna hűséges királynéként sem úszta meg a házasságtörés, sőt a vérfertőzés halálos vádjait, s talán még 35 éves sem volt, midőn a bakó kezére jutott. Az ő szomorú történetét a Metropolitan Operaismétlősorozata idézi elénk szombaton: Anna Netrebko pazar címszereplésével Gaetano Donizetti 1830-as operájának fül- és szembarát tavalyi előadását megújrázva, váltig HD-ban (Uránia Nemzeti Filmszínház, szeptember 8., hat óra).

Majdnem végzetessé váló szerelmi kalamajka, illetve csábító és fenyegető harmadik azután a hét vége másik vetítésén is elénk lépdel majd, méghozzá spiccen, hiszen vasárnap a Moszkvai Bolsoj Balett előadása egy újabb felfrissített Petipa-koreográfiát kínál számunkra (Uránia Nemzeti Filmszínház, szeptember 9., négy óra). Az Alekszandr Glazunov zenéjére alapozott Raymonda története a keresztes háborúk korában játszódik, persze értelemszerűen inkább csak mesedíszletként: szaracén szerelmi bajkeverővel, a Raymonda boldogsága felett őrködő családi kísértettel és darabzáró apoteózissal gazdagon kiszerelve.

S végül egy komoly szóra vissza még a Budapesti Mahler Ünnep programjához, egészen pontosan Benjamin Britten gyermekoperájának, a Noé bárkájának második előadásához (Fesztiválszínházi, szeptember 7., öt óra)! Ez az interaktív produkció ugyanis másodjára jótékony, mi több, nemes célra gyűjti össze a teljes jegybevételt: az értelmi fogyatékos fiatalokat muzsikálásra kapató Parafónia Zenekar áldásos működését támogatja.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Se csoda, se ítéletnap nem várható az Otthon Starttól

Sok a nyitott kérdés a 3 százalékos lakáshitelek lehetséges hatásairól: az első lakásra sorban állók közül sokan inkább csalódhatnak majd, és az évi több tízezer új lakás sem tűnik megalapozott várakozásnak – viszont a program a költségvetésnek is talán csak szélsőséges esetben okoz fenntarthatatlan terhet.

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).