Ha nem is igaz, jól van kitalálva, mondhatnánk, hiszen Gustav Mahler V. szimfóniájának híres-szép Adagietto tétele valóban megvesztegetően jól muzsikált a zeneszerző életrajzára ravaszul rácsúsztatott Mann-adaptációban. Bizonnyal nem lesz erre a kompozícióra panaszunk a hét végén, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben sem, merthogy akárcsak a legutóbbi alkalommal, úgy még most is a Budapesti Mahler Ünnep beharangozása követeli ki magának a főhelyet ajánlónk hasábjain. Az ünnep fesztiválzenekari koncertjein pedig idén az Ötödiké a főszerep: pénteken és szombaton, a Fischer Iván által dirigált programok második felét kitöltve (szeptember 7., háromnegyed nyolc, ill. 8., fél négy).
Ez a Mahler-szimfónia az Alma Schindler (utóbb Alma Mahler, végül Alma Mahler-Werfel) iránt táplált heves szerelem jegyében fogant, éppen a házasságkötést közvetlenül megelőző és követő hónapok során. E két kivételes egyéniség házasságát utóbb több vigasztalan tény is beárnyékolta, így az a viszony is, amelyet Alma az ifjú építésztitánnal, Walter Gropiusszal kezdett, s mely viszony aztán pár esztendővel Mahler halála után az asszony második házasságához vezetett. Míg Alma a modern nő független öntudatával és magabiztosságával haladt végig hosszú életén, addig szegény-szegény Boleyn Anna hűséges királynéként sem úszta meg a házasságtörés, sőt a vérfertőzés halálos vádjait, s talán még 35 éves sem volt, midőn a bakó kezére jutott. Az ő szomorú történetét a Metropolitan Operaismétlősorozata idézi elénk szombaton: Anna Netrebko pazar címszereplésével Gaetano Donizetti 1830-as operájának fül- és szembarát tavalyi előadását megújrázva, váltig HD-ban (Uránia Nemzeti Filmszínház, szeptember 8., hat óra).
Majdnem végzetessé váló szerelmi kalamajka, illetve csábító és fenyegető harmadik azután a hét vége másik vetítésén is elénk lépdel majd, méghozzá spiccen, hiszen vasárnap a Moszkvai Bolsoj Balett előadása egy újabb felfrissített Petipa-koreográfiát kínál számunkra (Uránia Nemzeti Filmszínház, szeptember 9., négy óra). Az Alekszandr Glazunov zenéjére alapozott Raymonda története a keresztes háborúk korában játszódik, persze értelemszerűen inkább csak mesedíszletként: szaracén szerelmi bajkeverővel, a Raymonda boldogsága felett őrködő családi kísértettel és darabzáró apoteózissal gazdagon kiszerelve.
S végül egy komoly szóra vissza még a Budapesti Mahler Ünnep programjához, egészen pontosan Benjamin Britten gyermekoperájának, a Noé bárkájának második előadásához (Fesztiválszínházi, szeptember 7., öt óra)! Ez az interaktív produkció ugyanis másodjára jótékony, mi több, nemes célra gyűjti össze a teljes jegybevételt: az értelmi fogyatékos fiatalokat muzsikálásra kapató Parafónia Zenekar áldásos működését támogatja.
