rés a présen

Elszállni a cseremadárral

Oláh Annamária énekes

  • rés a présen
  • 2012. október 6.

Zene

rés a présen: A Fókatelep folk- és alternatív zenét játszik. Honnan jön a folk, és honnan az alternatív? Oláh Annamária: A zenénkben van pszichedélia, rock, metál, különböző népek zenéje. Az elején én hoztam a népdalokat, sanzonokat, a fiúk - Biljarszki Emil, Csányi Viktor, Jócsik János, Somogyi Ferenc, Szalay Péter - pedig a többit. Az évek alatt összecsiszolódtunk, belőlem kihozták a vadabb oldalamat, én meg talán lágyítottam rajtuk.

rap: Honnan érkeztél a csapatba?

OA: Szegedről. Ahogy megérkeztem Pestre, másfél évre rá megalakult a zenekar. Teljesen más világban éltem addig, ez az első zenekarom, itt tanultam meg mindent, rengeteget változtam és fejlődtem. Jártam zenei sulikba, de úgy érzem, nekem ez volt az iskolám, elég jó tanárokkal. Rengeteg zenét hallgattam, hallgatok, és mindenből belém ivódik egy kicsi. Izgalmas rájönni, hogy bármit ki lehet hozni egy hangból, egy testből. A határaimat döntögetem, és nagyon élvezem. Most éppen a latin-amerikai zenékben vagyok elszállva.

rap: Hogyan készülnek a számaitok?

OA: Leginkább próbán, improvizálásból, de van, hogy valamelyikünk hoz egy témát, szöveget, amit közösen megcsinálunk. Volt, hogy turnéztunk, és Petinek eszébe jutott egy szöveg Dániában, amire kreáltam dallamot Berlinben, és itthon Viktor meg én még hozzáadtunk egy-egy versszakot.

rap: Mesélj a Meszecsinkáról! Milyen projekt ez, mi a viszonya a Fókateleppel?

OA: Biljarszki Emillel közös zenekarunk, a szerelmünk gyümölcse. Most jelent meg az első lemezünk (októberben megjelenik világszerte is, egy német kiadó gondozásában), és most ért meg mint zenekar. Sok stílus találkozása szintén, de lágyabb, mint a Fókatelep. Érzékeny, szenvedélyes, erős. Több oldalunkat meg tudjuk mutatni, mivel ez a saját zenekarunk, több saját szerzeménnyel, amik rólunk szólnak. Sokat improvizálunk próbán, és boldog vagyok, hogy rátaláltunk a többiekre - Krolikowski Dávidra és Vajdovich Árpádra, akikkel együtt tud rezegni ez az egész. Bensőséges kapcsolat a zenével, a közönséggel, a zenekarral.

rap: Merre jártál nyáron, és mikor láthatunk legközelebb?

OA: Pörgős volt a nyár mindkét zenekarnak: több magyar fesztivál, Németország, Horvátország, Szlovénia, Csehország. Mindenhol annyira imádtak minket, hogy számomra ez egy varázsnyár volt. Legutoljára Bulgáriában koncerteztünk, amit egybekötöttünk a nyaralással. Már évek óta járunk oda. A természetnek olyan hihetetlenül erős energiája van, hogy mindig elsírom magam, mert él és beszél, és átölelném, és feltölt, és ott valahogy helyére kerül bennem minden. Csodálatos zárása volt a nyárnak Bulgária.

rap: Kivel cserélnél szívesen, ha még egyszer születnél?

OA: Egy madárral.

rap: Mik a terveid, illetve terveitek az új évadra?

OA: Elszállni.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.