Az a skót zenekar lesz az Omega vendége, amelyik 36 évvel ezelőtt a Kádár-korszak legnagyobb rock and svindlijét produkálta Pilisborosjenőn

  • narancs.hu
  • 2019. április 4.

Zene

Úgy látszik, ők is mindent túlélnek.

Ma jelentette az MTI, hogy újra koncertezik az Omega, turnéjuk címe: „Tűzvihar”, végállomása pedig november 8-án, a Papp László Sportaréna lesz. Arról nem szólnak a hírek, hogy az immár 57 éves zenekar fellép-e ismét a felcsúti stadionban, az viszont bizonyosnak tűnik, hogy a budapesti sztárvendég

a skót Nazareth együttes

lesz. Ők 51 éve mutatkoztak be, de tavaly például az A38 hajón is felléptek.

Csakhogy a Nazarethnek sokkal régebben, 1983-ban is volt egy magyarországi fellépése; Pilisborosjenőn zúzták a Fenevad fesztiválnak nevezett program keretében, bár ez az esemény ma már inkább arról nevezetes, hogy a kedves nézőktől ugyan legomboltak 180 forintot belépőre, azt viszont csak a helyszínen közölték velük, hogy

valójában azért fizettek, hogy statiszták legyenek,

a Nazareth koncert ugyanis valójában egy szörnyfilm, a Grizzly II.: The Predator forgatása volt, bár az is igaz, hogy olyan magyar zenekarok is felléptek, mint az East vagy a KFT.

A filmet végül nem be sem mutatták, ennek ellenére meglehetős hírnévre tett szert, bár nem a Nazareth miatt; ez volt ugyanis  az első produkció, amiben az akkor 22 éves George Clooney szerepet kapott.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.