Fesztivál másképpen, kirándulással, hazai előadókkal

  • rés a présen
  • 2020. augusztus 18.

Zene

A komolyzene, a jazz, az irodalom és a színház mellett idén illuzionisták is láthatók lesznek a Zempléni Fesztiválon. Turjányi Miklós főszervező azt mondja, nem tömegrendezvényre készülnek.

rés a présen: Biztos voltál benne, hogy megvalósulhat a Zempléni Fesztivál az idén is?

Turjányi Miklós: Bár biztosak nem lehettünk abban – és sajnos 100 százalékig most sem vagyunk –, hogy megrendezhetjük, de mi egy pillanatig sem tettünk le róla, az sose merült fel, hogy elhalasszuk, vagy ne tartsuk meg. A veszélyhelyzet alatt és azután is, ha bárkivel beszéltünk a helyiek közül, ők is megerősítették, hogy nagyon várják a fesztivált és remélik, hogy megtartjuk. Személyesen kétféleképpen éltem meg a veszélyhelyzetet: a kényszerű otthonlét pozitívan érintett, de az, hogy feleségem, aki operaénekes, teljesen elveszítette minden munkalehetőségét – a mai napig sem volt egyetlen fellépése sem – és ezzel együtt az összes bevételét, az nem igazán kellemes.

rap: 2003 óta igazgatod az idén 29 éves Zempléni Fesztivált. Mi újat hozhat ez még neked?

TM: Az életünk változásával, a digitális technikák térhódításával a fesztiválszervezők feladata is teljesen megváltozott. Ha nem lenne az idén a vírushelyzet, akkor sem lehetne teljesen ugyanúgy szervezni, rendezni, promotálni a rendezvényt, mint akár tavaly. Ez mindig új feladatokat jelent. Természetesen a személyi változások – új polgármesterek, partnerek, kollégák – is magukban hordozzák az újdonságot, olykor a váratlanságot is.

rap: Melyek lesznek idén a ki­emelten fontos programok?

TM: A tervek szerint augusztus 14-től 23-ig tart a rendezvény, benne mintegy 70 programmal, amelyek közel egy tucat település majd’ 40 helyszínén valósulnak meg. A szabályokat most fokozott figyelemmel tartjuk be. Mivel a mi fesztiválunk nem egy nagy központi helyszínen lesz, hanem a koncertek, előadások miatt állandóan kirándulni kell, nem jönnek össze nagy tömegek az egyes helyeken, ez a probléma nem fenyegeti tehát a hozzánk látogató közönséget. Az idén rendelkezésre álló többlettámogatásból újra meg tudjuk valósítani, hogy az ingyenes programok száma meghaladja a fizetősökét, és a jegyárakat továbbra is igen alacsonyan tartjuk. És csak hazai művészeket, együtteseket hívunk meg.

rap: Milyen hagyományos programok és milyen újdonságok lesznek?

TM: A Zempléni Fesztivál hagyományosan egy komolyzenei rendezvénysorozat erős dzsesszjelenléttel, és néhány társművészet – irodalom, színház, képzőművészet – egyes produkcióinak bemutatásával. Ezt a hagyományt az idén sem szakítjuk meg, csak kicsit tágítjuk a műfajokat, pl. illuzionisták felléptetésével. A komolyzene képviselői közül eljön a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a szólistájuk, Várdai István, szólóestet ad Várjon Dénes, a nyitókoncertet a Budafoki Dohnányi Zenekar játssza Balog József közreműködésével, és zárásként tartunk egy operabemutatót: Mozart Don Giovanni című remekművéből Há­betler András rendezésében, a legkiválóbb hazai operaénekesek közreműködésével. Emellett lesz István, a király koncertelőadás, de jön koncertezni Rúzsa Magdi, Tompos Kátya és Takács Nikolas. A dzsesszt Malek Andrea, Csemer Bogi, a Kollmann Gábor Quintet, a Gadó Gábor Quartet, és Tóth Vera meg a Budapest Jazz Orchestra képviselik.

Turjányi Miklós

Turjányi Miklós

 

rap: Világos, hogy a szervezőmunka teljes embert kíván, de nem hiányzik már a zenélés?

TM: Amikor még az előadói oldalon álltam, visszásnak tartottam, ha valaki aktív muzsikusként egy fesztivál szervezője, vezetője volt, hiszen óhatatlanul felmerül, hogy ha ő meg tud hívni valakiket a fesztiváljára, akkor őt is „illik” visszahívni. Sosem szerettem volna azt hallani vissza, hogy „persze, hogy ő lép fel, hiszen…”. Így amikor kiderült, hogy a Zempléni Fesztivált szervezhetem, saját elhatározásból teljesen felhagytam a zenéléssel, ezért nem is hiányzik. Örülök, hogy így döntöttem, mert ebben több örömöm telik.

rap: Milyen más fesztiválra, rendezvényre mész szívesen?

TM: Sajnos nincs igazán időm fesztiválozni, mert amikor nyáron a fesztiválok zajlanak, akkor nekem a miénken kell dolgoznom. Tavaly eljutottam egy estére egy másik híres borvidék egy rendezvényére, de a nagy tömeg és az elég húzós árak miatt személy szerint nem kívánkozom vissza. Tudom, hogy a „fesztivál” szó sokaknak pont azt a fajta együttlétet jelenti, ami ott volt, de mi meg azért szervezünk teljesen másképp egy programsorozatot, hogy a hozzám hasonlóknak is legyen lehetőségük kellemesen eltölteni és elkölteni az idejüket és a pénzüket.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.