Fesztivál másképpen, kirándulással, hazai előadókkal

  • rés a présen
  • 2020. augusztus 18.

Zene

A komolyzene, a jazz, az irodalom és a színház mellett idén illuzionisták is láthatók lesznek a Zempléni Fesztiválon. Turjányi Miklós főszervező azt mondja, nem tömegrendezvényre készülnek.

rés a présen: Biztos voltál benne, hogy megvalósulhat a Zempléni Fesztivál az idén is?

Turjányi Miklós: Bár biztosak nem lehettünk abban – és sajnos 100 százalékig most sem vagyunk –, hogy megrendezhetjük, de mi egy pillanatig sem tettünk le róla, az sose merült fel, hogy elhalasszuk, vagy ne tartsuk meg. A veszélyhelyzet alatt és azután is, ha bárkivel beszéltünk a helyiek közül, ők is megerősítették, hogy nagyon várják a fesztivált és remélik, hogy megtartjuk. Személyesen kétféleképpen éltem meg a veszélyhelyzetet: a kényszerű otthonlét pozitívan érintett, de az, hogy feleségem, aki operaénekes, teljesen elveszítette minden munkalehetőségét – a mai napig sem volt egyetlen fellépése sem – és ezzel együtt az összes bevételét, az nem igazán kellemes.

rap: 2003 óta igazgatod az idén 29 éves Zempléni Fesztivált. Mi újat hozhat ez még neked?

TM: Az életünk változásával, a digitális technikák térhódításával a fesztiválszervezők feladata is teljesen megváltozott. Ha nem lenne az idén a vírushelyzet, akkor sem lehetne teljesen ugyanúgy szervezni, rendezni, promotálni a rendezvényt, mint akár tavaly. Ez mindig új feladatokat jelent. Természetesen a személyi változások – új polgármesterek, partnerek, kollégák – is magukban hordozzák az újdonságot, olykor a váratlanságot is.

rap: Melyek lesznek idén a ki­emelten fontos programok?

TM: A tervek szerint augusztus 14-től 23-ig tart a rendezvény, benne mintegy 70 programmal, amelyek közel egy tucat település majd’ 40 helyszínén valósulnak meg. A szabályokat most fokozott figyelemmel tartjuk be. Mivel a mi fesztiválunk nem egy nagy központi helyszínen lesz, hanem a koncertek, előadások miatt állandóan kirándulni kell, nem jönnek össze nagy tömegek az egyes helyeken, ez a probléma nem fenyegeti tehát a hozzánk látogató közönséget. Az idén rendelkezésre álló többlettámogatásból újra meg tudjuk valósítani, hogy az ingyenes programok száma meghaladja a fizetősökét, és a jegyárakat továbbra is igen alacsonyan tartjuk. És csak hazai művészeket, együtteseket hívunk meg.

rap: Milyen hagyományos programok és milyen újdonságok lesznek?

TM: A Zempléni Fesztivál hagyományosan egy komolyzenei rendezvénysorozat erős dzsesszjelenléttel, és néhány társművészet – irodalom, színház, képzőművészet – egyes produkcióinak bemutatásával. Ezt a hagyományt az idén sem szakítjuk meg, csak kicsit tágítjuk a műfajokat, pl. illuzionisták felléptetésével. A komolyzene képviselői közül eljön a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a szólistájuk, Várdai István, szólóestet ad Várjon Dénes, a nyitókoncertet a Budafoki Dohnányi Zenekar játssza Balog József közreműködésével, és zárásként tartunk egy operabemutatót: Mozart Don Giovanni című remekművéből Há­betler András rendezésében, a legkiválóbb hazai operaénekesek közreműködésével. Emellett lesz István, a király koncertelőadás, de jön koncertezni Rúzsa Magdi, Tompos Kátya és Takács Nikolas. A dzsesszt Malek Andrea, Csemer Bogi, a Kollmann Gábor Quintet, a Gadó Gábor Quartet, és Tóth Vera meg a Budapest Jazz Orchestra képviselik.

Turjányi Miklós

Turjányi Miklós

 

rap: Világos, hogy a szervezőmunka teljes embert kíván, de nem hiányzik már a zenélés?

TM: Amikor még az előadói oldalon álltam, visszásnak tartottam, ha valaki aktív muzsikusként egy fesztivál szervezője, vezetője volt, hiszen óhatatlanul felmerül, hogy ha ő meg tud hívni valakiket a fesztiváljára, akkor őt is „illik” visszahívni. Sosem szerettem volna azt hallani vissza, hogy „persze, hogy ő lép fel, hiszen…”. Így amikor kiderült, hogy a Zempléni Fesztivált szervezhetem, saját elhatározásból teljesen felhagytam a zenéléssel, ezért nem is hiányzik. Örülök, hogy így döntöttem, mert ebben több örömöm telik.

rap: Milyen más fesztiválra, rendezvényre mész szívesen?

TM: Sajnos nincs igazán időm fesztiválozni, mert amikor nyáron a fesztiválok zajlanak, akkor nekem a miénken kell dolgoznom. Tavaly eljutottam egy estére egy másik híres borvidék egy rendezvényére, de a nagy tömeg és az elég húzós árak miatt személy szerint nem kívánkozom vissza. Tudom, hogy a „fesztivál” szó sokaknak pont azt a fajta együttlétet jelenti, ami ott volt, de mi meg azért szervezünk teljesen másképp egy programsorozatot, hogy a hozzám hasonlóknak is legyen lehetőségük kellemesen eltölteni és elkölteni az idejüket és a pénzüket.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.