mi a kotta?

Babiloni bébi

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/49. hétre

„Sok zenekedvelő az I. szimfónia titáni erejét kedveli, mások a békés, sármos II. szimfóniát, de a III. szimfónia számomra a művészileg legtökéletesebb mind közül” – írta Brahms műveiről a 19. század vitriolos tollú kritikusa, Eduard Hanslick, és ezúttal nem fogott mellé. Az 1883 nyarán, Wiesbadenben komponált III. szimfóniában a zeneszerző saját mottóját is elrejtette: „Frei aber froh”, azaz: szabad, de boldog. Ennek a műnek a harmadik, Poco allegretto tétele szinte önálló életre kelt később, Frank Sinatra ebből írta a Take My Love, Serge Gainsbourg pedig a Baby Alone in Babylon című dalát, eljátszotta gitáron Santana (Love of My Life), hogy a Szereti Ön Brahmsot? betétdalát (Say No More, It’s Goodbye) ne is említsük.

A Concerto Budapestet ezúttal Takács-Nagy Gábor vezényli. Az imént tárgyalt szimfónia mellett elhangzik Brahms Kettősversenye is Anthony Marwood (hegedű) és Perényi Miklós (cselló) szólójával (Müpa, december 7., fél nyolc). Fischer Iván együttesének, a Budapesti Fesztiválzenekarnak pedig sűrű napjai lesznek: másnap máris Robin Ticciati vendégkarmesterrel hangversenyeznek. Műsoruk részeként az olasz virtuóz pianista, Francesco Piemontesi Beethoven G-dúr-zongoraversenyét játssza (Müpa, december 8., fél négy, 9., 10., háromnegyed nyolc).

Az autizmussal élőkért és a Világom Alapítvány javára muzsikál Fejérvári Zoltán, Balog József, Presser Gábor, valamint az Amadinda Ütőegyüttes. A műsoron csupa izgalmas kortárs darab, ráadásul jó ügyet támogatunk vele (Zeneakadémia, december 8., hét óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.