mi a kotta?

Babiloni bébi

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/49. hétre

„Sok zenekedvelő az I. szimfónia titáni erejét kedveli, mások a békés, sármos II. szimfóniát, de a III. szimfónia számomra a művészileg legtökéletesebb mind közül” – írta Brahms műveiről a 19. század vitriolos tollú kritikusa, Eduard Hanslick, és ezúttal nem fogott mellé. Az 1883 nyarán, Wiesbadenben komponált III. szimfóniában a zeneszerző saját mottóját is elrejtette: „Frei aber froh”, azaz: szabad, de boldog. Ennek a műnek a harmadik, Poco allegretto tétele szinte önálló életre kelt később, Frank Sinatra ebből írta a Take My Love, Serge Gainsbourg pedig a Baby Alone in Babylon című dalát, eljátszotta gitáron Santana (Love of My Life), hogy a Szereti Ön Brahmsot? betétdalát (Say No More, It’s Goodbye) ne is említsük.

A Concerto Budapestet ezúttal Takács-Nagy Gábor vezényli. Az imént tárgyalt szimfónia mellett elhangzik Brahms Kettősversenye is Anthony Marwood (hegedű) és Perényi Miklós (cselló) szólójával (Müpa, december 7., fél nyolc). Fischer Iván együttesének, a Budapesti Fesztiválzenekarnak pedig sűrű napjai lesznek: másnap máris Robin Ticciati vendégkarmesterrel hangversenyeznek. Műsoruk részeként az olasz virtuóz pianista, Francesco Piemontesi Beethoven G-dúr-zongoraversenyét játssza (Müpa, december 8., fél négy, 9., 10., háromnegyed nyolc).

Az autizmussal élőkért és a Világom Alapítvány javára muzsikál Fejérvári Zoltán, Balog József, Presser Gábor, valamint az Amadinda Ütőegyüttes. A műsoron csupa izgalmas kortárs darab, ráadásul jó ügyet támogatunk vele (Zeneakadémia, december 8., hét óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.