„Sok zenekedvelő az I. szimfónia titáni erejét kedveli, mások a békés, sármos II. szimfóniát, de a III. szimfónia számomra a művészileg legtökéletesebb mind közül” – írta Brahms műveiről a 19. század vitriolos tollú kritikusa, Eduard Hanslick, és ezúttal nem fogott mellé. Az 1883 nyarán, Wiesbadenben komponált III. szimfóniában a zeneszerző saját mottóját is elrejtette: „Frei aber froh”, azaz: szabad, de boldog. Ennek a műnek a harmadik, Poco allegretto tétele szinte önálló életre kelt később, Frank Sinatra ebből írta a Take My Love, Serge Gainsbourg pedig a Baby Alone in Babylon című dalát, eljátszotta gitáron Santana (Love of My Life), hogy a Szereti Ön Brahmsot? betétdalát (Say No More, It’s Goodbye) ne is említsük.
A Concerto Budapestet ezúttal Takács-Nagy Gábor vezényli. Az imént tárgyalt szimfónia mellett elhangzik Brahms Kettősversenye is Anthony Marwood (hegedű) és Perényi Miklós (cselló) szólójával (Müpa, december 7., fél nyolc). Fischer Iván együttesének, a Budapesti Fesztiválzenekarnak pedig sűrű napjai lesznek: másnap máris Robin Ticciati vendégkarmesterrel hangversenyeznek. Műsoruk részeként az olasz virtuóz pianista, Francesco Piemontesi Beethoven G-dúr-zongoraversenyét játssza (Müpa, december 8., fél négy, 9., 10., háromnegyed nyolc).
Az autizmussal élőkért és a Világom Alapítvány javára muzsikál Fejérvári Zoltán, Balog József, Presser Gábor, valamint az Amadinda Ütőegyüttes. A műsoron csupa izgalmas kortárs darab, ráadásul jó ügyet támogatunk vele (Zeneakadémia, december 8., hét óra).
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
