Interjú

„Akkor megcsináljuk a saját társadalmunkat!”

Sister Bliss – Faithless

Zene

Hamarosan újra Magyarországon lép fel az 1990-es években kitörölhetetlen nyomot hagyó Faithless. A két éve elhunyt Maxi Jazz nélkül is egyben maradt produkció zenei agya ma sem csak nosztalgiázni akar a zenében, interjúnkban viszont szégyentelenül nosztalgiáztunk a drogokról, a rave-ekről és a kevés vécéről.

Magyar Narancs: A Faithlesst sokan már egyfajta szellemidézésnek élik meg. Milyen érzés klasszikusnak lenni?

Sister Bliss: Fantasztikus! A zenénk már harminc évnél is régebben tart, miközben sok előadó hatása szinte csak percekig él. Ebből tudunk táplálkozni: az emberek visszajönnek hozzánk időről időre. De a zenénk nem csak a múltról szól, az All Blesssed című lemezünket 2020-ban adtuk ki. Nehéz volt, mert jöttek a koronavírus miatti lezárások, törölni kellett minden turnét, ami kissé eltérítette azt az albumot. De hamarosan megjelenik az új lemezünk is, annak Champions Sound lesz a címe. A Faithless zenéje mindig előremegy, és szeretném azt hinni, hogy az új dalok egyike-másika is akkora klasszikus lesz, mint az 1990-es években felvett zenéink. Ez persze nehéz, mert már a zene is egész máshogy terjed, és nehéz öt percnél hosszabb figyelmet szerezni. Szerencsések vagyunk azzal, hogy örökzöldeket is írhattunk, ráadásul új embereket is bevonzottunk a streamingnek köszönhetően. Az algoritmusoknak hála már nem kell az 1970-es években születni ahhoz, hogy elénk kerüljön az 1980-as vagy 1990-es évek zenéje. A fiam 18 éves, és egész nap 1990-es évekbeli klasszikus house-t hallgat. Ez ugyanolyan új neki, mint a ma írt zenék. Már nem kell félretenni ahhoz pénzt, hogy megvegyük a héten megjelenő legújabb lemezt, simán hallgathatunk akár Faithlesst, akár Rammsteint, akár Miles Davist. A világ összes féreglyukába bekerülhetsz zeneileg.

MN: Miközben a fiatal elektronikus zenészek óriási színpadokra állnak fel teljesen egyedül, te ragaszkodsz a zenekaros fellépéshez. Miért olyan fontos ez?

SB: A zenéd akkor él, akkor lélegzik, ha valódi hangszereken szólal meg. Annak idején Maxi mondta (Maxi Jazz, a Faithless 2022-ben elhunyt frontembere – F. Á.), hogy nem akar csak egy DJ-vel felmenni a színpadra maga mögött, és rászövegelni a zenére. Én rábólintottam úgy, hogy fel sem fogtam, hogy milyen őrült javaslat volt ez akkor: minden loopot, minden sávot, amit a stúdióban álmodtunk meg, meg kellett szólaltatni élőben. Óriási szellemi gyakorlat volt, hogyan hozhatjuk össze a stúdióban felvett hangokat egészen más környezetben. Aztán egyre fontosabb lett az élő zenekar, miután a Prodigy megmutatta a világnak, hogy a tánczenének nem kell a gettóban maradni, és ugyanúgy a nagyszínpadokra való, mint az R.E.M., a Linkin Park vagy Lenny Kravitz – velük azóta voltunk is már közös színpadon. Szóval úgy voltunk vele, hogy a tánczenét már nem lehet elnyomni, az a nagyszínpad része, és megy előre. Nem volt ez mindig így, egy időben sokan nagyon sznobok voltak, ha tánczenéről volt szó – Amerikában európai szemétnek gondolták. Volt idő, amikor az Egyesült Államokban diszkólemezeket akartak égetni a homofóbok, mert ez a zene a meleg közösségből jött. A Faithless-szel mi nem is álltunk meg a tánczenénél, olyan volt, mint amikor a haveroknak csinálsz válogatáslemezt: belefért a trip hop, az ambient vagy az opera is. Nagyon sokat szórakoztunk, és beletetettünk mindent, amit szerettünk. Szabadok voltunk, és szerintem az első lemezünkön érezhető szabadságnak köszönhetjük, hogy azóta ennyi albumot adhattunk ki.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.