Batta Andrást, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem korábbi rektorát, egykori kormánybiztost bízta meg Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa a Magyar Zene Háza koncepciójának kidolgozásával, amit nyárig kell megtennie – tudta meg lapunk.
A zenetörténész korábban is tagja volt a Liget Budapest projekt részeként megvalósuló épület koncepcióját kidolgozó munkabizottságnak, amelyet korábban Rockenbauer Zoltán vezetett. Őt emlegették az intézmény lehetséges igazgatójaként is, és Batta sem zárkózik el attól, hogy a tervek szerint 2018-ban megnyíló intézmény vezetésében is szerepet vállaljon.
Batta, aki „a zene elvarázsolt kastélyának” szánja az új múzeumot, a Narancsnak árult el először néhány részletet a már körvonalazódó tervekből. Az bizonyos, hogy nem egy újabb koncerterem lesz a 8 ezer négyzetméteres épület. Lesznek ugyan zenélésre alkalmas terek és egy előadóterem is, de nem hagyományos koncertek zajlanak ott, hanem a kísérletezést, az oktatást segítik majd. A komolyzene legfontosabb intézményeit, a Müpát és az Operaházat korábban egy létesítendő szuperintézmény tervével magára haragító egykori kormánybiztos most azt hangsúlyozta, hogy nem vetélytársa akar lenni a Magyar Zene Háza a koncerttermeknek, hanem inkább támogatója. Egyrészt azzal, hogy reményei szerint új és újabb hazai generációkkal ismerteti és szeretteti meg a komolyzenét, másrészt a turisták itt tájékozódhatnak majd a főváros zenei kínálatról, és vásárolhatnak hangversenyjegyeket.
| ||
Az szinte biztos, hogy megvalósul a munkabizottságban szintén szerepet kapott Gőz László elképzelése, a hangdóm. A harsonaművész korábban a MúzemCafénak nyilatkozta, hogy az 1970-es Oszakai Világkiállítás német pavilonjának mintájára gömbalakú koncerttermet helyezne el az új létesítményben. A világkiállítás alatt működött termet annak idején a német komponista, Karlheinz Stockhausen művészeti koncepciója alapján építették fel, ahol a zeneszerzők speciálisan erre az alkalomra és térre írt elektroakusztikus darabjait játszották. Ezt az elképzelést részben Batta is átvette: a föld alatt, egy templomra emlékeztető kupolás teremben épül fel a hangdóm, amelyet hangszóróhálóként lehet elképzelni.
Baán már korábban jelezte, hogy nem lesz gyűjteménye a Magyar Zene Házának. Batta szerint egy teremben megemlékeznek a legfontosabb magyar zeneszerzőkről – de elsősorban nem eredeti tárgyaikkal, hanem műveikkel, vetített képekkel, filmekkel. Hét zeneszerző kap külön installációt: Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Kodály Zoltán, Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Weiner Leó és Ligeti György. A zeneakadémián nemrég bemutatott, Bogányi-féle csodazongorán felbuzdulva pedig azt is tervezik, hogy megépülne a Ligeti György által a modern zeneszerző számára megálmodott orgona is.
Batta szerint a látogatók megismerhetik, hogyan születik meg a hang, mi a zörej és a zenei hang, hogyan és mit hallanak az emberek és az állatok, hogyan képződik a hang a különböző hangszerekben. Külön fejezet szól majd a kottaírás mibenlétéről, történetéről és a zenetörténet legfontosabb fejezetei is megismerhetők lesznek. Ahogy a magyar zenepedagógia is külön egységben szerepel, és időről időre bemutatkozhatnak a magyar zeneiskolák, a fiatal, tehetséges muzsikusok itt valósíthatják meg kísérleti projektjeiket.
Batta szerint nem kizárólag a komolyzenére támaszkodnak, megjelenik a népzene, a kávéházi cigányzene, a kabarék, az operettek világa, a jazz és akár a klasszikus magyar popzene is – ha máshol nem, egy adatbázisban mindenképp. De a régi zenéhez vagy a népzenéhez szorosan tartozó táncokkal is foglalkoznak majd.
