Lemez

Beach House: Depression Cherry

  • Lang Ádám
  • 2015. október 3.

Zene

Kevés olyan egyenes vonalú, kimért lépésekkel megtett út van a popzenében, mint amelyen a baltimore-i Beach House duója, Victoria Legrand és Aley Scully végigsétáltak a 2006-os debütlemez impresszív hálószobazenéjétől a 2012-es Bloom rádióbarát álompopjáig. Nekik már az elején megvolt a világos, nyilvánvaló hatásokra (Mazzy Star, Mortal Coil, Nico stb.) épülő víziójuk, majd az orgonafüggönyök és a puhán torzított gitárok közt fogant bensőséges dalaikat úgy nevelték fel közérthető popzenévé, hogy egy pillanatra sem szakadtak el a gyökereiktől. A 2010-ben kijött Teen Dreammel az indie-színtérről kitörve megtalálták az utat a szélesebb közönség álmodozásra fogékony ­részéhez is. Ekkor már Jay-Z-t és Beyoncét is látták a koncertjeiken, a hipszter r&b kulcsfigurája, Weeknd pedig még hangmintázta is az egyik korai dalukat.

A Depression Cherry amolyan logikus lépésként az a mérföldkő, amikor egy zenekar minden újabb számával már csak a meglévő hírnevet ápolja. A Space Song néhány bites szintitémája lehet újdonság, ahogy a PPP Clocks-áthallása is érdekes, emellett mintha kicsit visszafordultak volna a korábbi lemezek rejtélyesebb hangzásához. Összességében azonban arról van szó, hogy itt egy újabb Beach House, amely tetszeni fog a korai lemezek és a későbbiek felé hajlóknak is, de már nem igazán hoz újdonságot. Régebben ilyenkor szokták mondani, hogy ideje abbahagyni, de ez hatalmas tévedés volt már akkor is. Mert nagyon jó, hogy létezik ez a melankóliába mártott hangzás, amely időnként újabb, de lényegileg azért ismerős dalok formájában ölt ezentúl testet.

Sub Pop, 2015

 

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.