Lemez

Billie – The Original Sound­track

Zene

A világ legnagyobb jazzénekese – állítja James Erskine rendező egész estés dokumentumfilmjének előzetese, és csak egy Billie Holiday-ről (1915–1959) szóló film trailerében fordulhat elő ilyen szereplőlista: Tony Bennett, Count Basie, Charles Mingus és az FBI-kopók, akik rászálltak.

A Holiday arcára vésődött sebek és a sötéten bluesos, félősen reszkető hang keltette imázs elfedte, hogy milyen távlatokat hódított meg művészetében, még ha apró, tétova lépésekkel is. A filmzenelemez releváns válogatást kínál Holiday kicsit csonkán maradt, de így is impozáns katalógusából, bár olykor összemossa a korszakokat, mert az 1939 és 1959 között rögzített, technikailag is nagyon különböző számokat nem kronologikus sorrendben halljuk.

Hátborzongató a Don’t Explain koncertfelvétele a Carnegie Hallból (1956), bár alig hallani a zongorát és a gitárt, miközben túl sok a bőgő (a többi, a borítón felsorolt hangszeres nem játszik, a jelentős jazztörténeti ki­adótól nagyobb pontosság lenne elvárható). A másik akusztikai véglet két új felvétel: hangszeres filmzenebetétek egy príma belga kortárs big banddel, mai hangminőségben. Az albumról persze nem hiányozhat a God Bless the Child, ez Holiday szövege, ahogy a Don’t Explain is. Két örökzöld szerzeménye is hallható, a Fine and Mellow, és a Now or Never. Persze a Strange Fruit sem lenne standard, ha nem ő mutatta volna be, a Lover Mant meg egyenesen neki írták. Az alig több mint fél óra Holiday-jel a lemezen kicsit kevés, de kedvcsinálónak jó ahhoz, hogy a Verve-, Columbia- és Decca/Commodore-összkiadásokat elővegyük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.