DVD

Bizet: Carmen

  • - csont -
  • 2014. december 22.

Zene

Don Juan-esszéjében Kierkegaard különbséget tesz a mitikus és a Mozart operájában szereplő Don Giovanni között. Carmen esetében ez kevéssé áll, hiszen voltaképpen egyetlen író, Prosper Mérimée képzeletének teremtménye, ám aligha vitatható, hogy a buja cigánylány is szert tett az idők során némi mitológiai kontúrokra, legyen elég utalni Nietzsche élete alkonyán írt rajongó (és eszelős) futamaira.

Matthias Hartmann rendezése nem foglalkozik a lány ezen oldalával, az egész szcenírozás inkább szándékoltan pitiáner, mint nagyszabású. Ennek mintha ellene szólna az első felvonásban megjelenő szivarreklám, mely kétségkívül egy nagy („archetipikus”) péniszt jel­képez, de ez az olcsó eszköz csak erősíti a kisszerűség érzetét. Hartmann színpadán ócska kis alakok vetélkednek egy ugyancsak jelentéktelen nő kegyeiért, akit azonban mégis föléjük emel tántoríthatatlan szabadságvágya, szenvedélye.

A köznapiságot árasztják a jelmezek is; itt nincs semmiféle déli kavalkád, még Carmen is egy second hand otthonkában riszálja magát, és Escamillo öltözékében sem vall semmi a tarka torreádorra. Hartmann azonban túlsózza az eszköztelenséget, így végül maga a rendezése válik pitiánerré.

Az énekesek részben vigaszta­lóak: Veszelina Kaszarova remek Carmen, de erős mellhangjai némileg manierista színezetűek; Jonas Kaufmann mint Don José persze ezúttal is gyönyörűen dalol, de lírai naivitása talán elfedi szerelmi lángolását. Isabel Rey jelentéktelen Micaëla, és még nála is szürkébb a fahangú Michele Pertusi Escamillo szerepében. Franz Welser-Möst derekas unalommal vezeti a Zürichi Opera zenekarát.

Universal, 2014

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.