mi a kotta?

Bravo, bello

  • mi a kotta
  • 2015. április 6.

Zene

„6 órakor kocsival Salieriért és Cavalieriért mentem, és felvezettem őket a páholyukba […]. Nem is képzeled, milyen kedvesek voltak, mennyire tetszett nekik, nemcsak a zeném, hanem a szöveg is, és minden együtt. Azt mondták mindketten, hogy olyan opera, amely méltó rá, hogy a legnagyobb uralkodó előtt a legünnepélyesebb alkalommal előadják. És minden bizonnyal még gyakran meg fogják hallgatni, mert még nem láttak ennél szebb és kellemesebb színdarabot. Salieri mindent nagy figyelemmel kísért és nézett végig, és a nyitánytól az utolsó kórusig nem volt szám, amely egy bravót vagy bellót ne csalt volna ajkaira, és nem tudtak hová lenni a hálától figyelmemért, mert amúgy is el akartak jönni tegnap az operába, de akkor már négy órakor be kellett volna ülniük – így pedig mindent kényelmesen láthattak és hallhattak.” Alig másfél hónappal a halála előtt Mozart büszkélkedett ily lelkesen egyik levelében a sikerrel, amelyet új operája nemcsak a közönség, de lám, a szakma körében is learatott. A kor nagy énekesnője, Cavalieri asszony meg az utóbb oly igaztalan hírbe keveredő zeneszerző-kolléga, Antonio Salieri A varázsfuvola egyik előadását fogadta ily egyértelmű tetszéssel, s az elkövetkező napokban e tárgyban mi is elmorzsolhatunk majd néhány brávót és bellót, hiszen a karmester és rendező Fischer Iván ezúttal ezt az operát bocsátja a Fesztiválzenekar közönsége elé, remek nemzetközi énekesgárda összeválogatásával (Nemzeti Hangversenyterem, március 7., 9. és 11., hét óra).

A vokális zene, színpadi játékkal vagy anélkül, egyebekben is a hét erős vonulatát képezi majd. Így vasárnap kétszer is várja a gyerekeket és szüleiket a Nemzeti Filharmonikusok matinéoperája, a Pomádé király új ruhája: Philipp György mindig eleven rendezésében, Antal Mátyás vezényletével (Fesztivál Színház, március 8., tizenegy és három óra). Kovács János és az MR zenei együttesei Bach h-moll miséjét adományozzák majd nekünk (Zeneakadémia, március 10., fél nyolc), a Filharmóniai Társaság Zenekarának bérleti estjén Pinchas Steinberg Mahler 3. szimfóniáját vezényli – kórussal és Schöck Atala szólójával (operaház, március 9., fél nyolc), Vashegyi György pedig beszélgetős koncerten fogja elénk vezetni Händel három oratorikus remekművét (Zeneakadémia, már­cius 7., hét óra). Halle (s persze London) büszkeségétől egy teljes oratórium is vár reánk e napokban: a Saul, méghozzá Németh Pál és a Savaria Barokk Zenekar koncertjén (BMC, március 10., hét óra).

Az Óbudai Danubia Zenekar koncertjének ajánlásával végezzük: a Hámori Máté által elvezényelendő program csupa 19. századi francia slágerművet ígér (Zeneakadémia, március 6., fél nyolc). „Mindent tud, csak a tapasztalatlanság hiányzik belőle” – dicsérte és kicsinyelte egyszerre Camille Saint-Saëns-t Hector Berlioz, s ezen a koncerten kétszeresen is mérlegre vethetjük e találónak tetsző megállapítást, hiszen Saint-Saëns F-dúr zongoraversenye mellett Berlioz Fantasztikus szimfóniája is ott szerepel majd a műsoron, ha tetszik, demonstrációs ellenpélda gyanánt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.