mi a kotta?

Bravo, bello

  • mi a kotta
  • 2015. április 6.

Zene

„6 órakor kocsival Salieriért és Cavalieriért mentem, és felvezettem őket a páholyukba […]. Nem is képzeled, milyen kedvesek voltak, mennyire tetszett nekik, nemcsak a zeném, hanem a szöveg is, és minden együtt. Azt mondták mindketten, hogy olyan opera, amely méltó rá, hogy a legnagyobb uralkodó előtt a legünnepélyesebb alkalommal előadják. És minden bizonnyal még gyakran meg fogják hallgatni, mert még nem láttak ennél szebb és kellemesebb színdarabot. Salieri mindent nagy figyelemmel kísért és nézett végig, és a nyitánytól az utolsó kórusig nem volt szám, amely egy bravót vagy bellót ne csalt volna ajkaira, és nem tudtak hová lenni a hálától figyelmemért, mert amúgy is el akartak jönni tegnap az operába, de akkor már négy órakor be kellett volna ülniük – így pedig mindent kényelmesen láthattak és hallhattak.” Alig másfél hónappal a halála előtt Mozart büszkélkedett ily lelkesen egyik levelében a sikerrel, amelyet új operája nemcsak a közönség, de lám, a szakma körében is learatott. A kor nagy énekesnője, Cavalieri asszony meg az utóbb oly igaztalan hírbe keveredő zeneszerző-kolléga, Antonio Salieri A varázsfuvola egyik előadását fogadta ily egyértelmű tetszéssel, s az elkövetkező napokban e tárgyban mi is elmorzsolhatunk majd néhány brávót és bellót, hiszen a karmester és rendező Fischer Iván ezúttal ezt az operát bocsátja a Fesztiválzenekar közönsége elé, remek nemzetközi énekesgárda összeválogatásával (Nemzeti Hangversenyterem, március 7., 9. és 11., hét óra).

A vokális zene, színpadi játékkal vagy anélkül, egyebekben is a hét erős vonulatát képezi majd. Így vasárnap kétszer is várja a gyerekeket és szüleiket a Nemzeti Filharmonikusok matinéoperája, a Pomádé király új ruhája: Philipp György mindig eleven rendezésében, Antal Mátyás vezényletével (Fesztivál Színház, március 8., tizenegy és három óra). Kovács János és az MR zenei együttesei Bach h-moll miséjét adományozzák majd nekünk (Zeneakadémia, március 10., fél nyolc), a Filharmóniai Társaság Zenekarának bérleti estjén Pinchas Steinberg Mahler 3. szimfóniáját vezényli – kórussal és Schöck Atala szólójával (operaház, március 9., fél nyolc), Vashegyi György pedig beszélgetős koncerten fogja elénk vezetni Händel három oratorikus remekművét (Zeneakadémia, már­cius 7., hét óra). Halle (s persze London) büszkeségétől egy teljes oratórium is vár reánk e napokban: a Saul, méghozzá Németh Pál és a Savaria Barokk Zenekar koncertjén (BMC, március 10., hét óra).

Az Óbudai Danubia Zenekar koncertjének ajánlásával végezzük: a Hámori Máté által elvezényelendő program csupa 19. századi francia slágerművet ígér (Zeneakadémia, március 6., fél nyolc). „Mindent tud, csak a tapasztalatlanság hiányzik belőle” – dicsérte és kicsinyelte egyszerre Camille Saint-Saëns-t Hector Berlioz, s ezen a koncerten kétszeresen is mérlegre vethetjük e találónak tetsző megállapítást, hiszen Saint-Saëns F-dúr zongoraversenye mellett Berlioz Fantasztikus szimfóniája is ott szerepel majd a műsoron, ha tetszik, demonstrációs ellenpélda gyanánt.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?