mi a kotta?

Bús idők gyümölcsei

  • mi a kotta
  • 2025. február 12.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/7. hétre

„Ligeti György szörnyű tudott lenni azokhoz, akik a zenéjét játsszák. Ha azt gondolja, rosszul játsszák, elmagyarázza nekik azt is, pontosan miért, és hozzáteszi, hogy ne próbálkozzanak soha többet. Egyszer, egy koncert végén odajött hozzám a színpadon, és a fülembe súgta, hogy játsszak el újra egy bizonyos etűdöt, mert nem voltam elég gyors – pedig már úgyis lehetetlenül sebes voltam” – mesélte tíz éve az aszkéta virtuóz, Pierre-Laurent Aimard a The Independent újságírójának, de csillogó szemmel azt is hozzáfűzte, micsoda felvillanyozó találkozások ezek a nagy magyar zeneszerzővel. A notóriusan emberpróbáló Ligeti-etűdökről azt mondta: „Valójában kevésbé nehéz, mint Bach. Sok idő kell hozzá, hogy megtanuld Ligeti nyelvét, de amint megvan, minden megoldása nyilvánvaló.”

Ezúttal azonban – bármennyire is kedvet csináltunk hozzá – nem Ligetit játszik, hanem Dvořákot gyakori muzsikuspartnereivel, Keller András karmesterrel és a Concerto Budapesttel. Az 1876-ban komponált versenyművet nem túlzás ritkaságnak nevezni, de a zárásul felcsendülő Újvilág-szimfóniát sem tudjuk megunni, bármennyiszer hallottuk már (Zeneakadémia, február 15., fél nyolc). Másnap Aimard, mintegy levezetésül, Bartók, Schönberg és Brahms műveiből játszik a Keller Quartettel (Zeneakadémia, február 15., fél nyolc).

Cseh karmester, Jakub Hrůša érkezik a Budapesti Fesztiválzenekarhoz, hogy az ország általunk kevésbé ismert zenéiből dirigáljon: Janáček és Josef Suk (akit gonoszság lenne pusztán Dvořák vejeként emlegetni), valamint Bohuslav Martinů műveit. Utóbbitól az I. szimfóniát, amely már az Egyesült Államokban született, miközben Csehszlovákiát német csapatok dúlták. Az a Serge Koussevitzky vezényelte először, aki Bartók Concertóját is bemutatta (február 15., 17., háromnegyed nyolc, 16., fél négy).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

A vad

Ez még csak a kezdet! Folytatjuk a harcot! Ez még csak a kezdet! Folytatjuk a harcot! – skandálja fennhangon a Fiatal Demokraták Szövetségének ifjú gárdája, minden lehetséges fórumon – minél fiatalosabb az a fórum, annál jobb. Felmerül persze a kérdés, hogy milyen harcot is folytatnak ők?

A szuperhonpolgár

A lovagi rang modern kori megfelelője elsősorban az érdemet, a tehetséget és a köz szolgálatát jutalmazza, bár az is igaz, hogy odaítélésénél a lojalitás és a politikai megfontolás sem mellékes.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.

Sózva, szárítva

Magyarország három éve átadott legnagyobb öntözőrendszerét a Maros táplálja, amely idén május–júniusban a parajdi bánya felől érkező sós vizével, júliusban a szárazság és az apadás miatt kilátszó zátonyaival került a hírekbe.