mi a kotta?

Bús idők gyümölcsei

  • mi a kotta
  • 2025. február 12.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/7. hétre

„Ligeti György szörnyű tudott lenni azokhoz, akik a zenéjét játsszák. Ha azt gondolja, rosszul játsszák, elmagyarázza nekik azt is, pontosan miért, és hozzáteszi, hogy ne próbálkozzanak soha többet. Egyszer, egy koncert végén odajött hozzám a színpadon, és a fülembe súgta, hogy játsszak el újra egy bizonyos etűdöt, mert nem voltam elég gyors – pedig már úgyis lehetetlenül sebes voltam” – mesélte tíz éve az aszkéta virtuóz, Pierre-Laurent Aimard a The Independent újságírójának, de csillogó szemmel azt is hozzáfűzte, micsoda felvillanyozó találkozások ezek a nagy magyar zeneszerzővel. A notóriusan emberpróbáló Ligeti-etűdökről azt mondta: „Valójában kevésbé nehéz, mint Bach. Sok idő kell hozzá, hogy megtanuld Ligeti nyelvét, de amint megvan, minden megoldása nyilvánvaló.”

Ezúttal azonban – bármennyire is kedvet csináltunk hozzá – nem Ligetit játszik, hanem Dvořákot gyakori muzsikuspartnereivel, Keller András karmesterrel és a Concerto Budapesttel. Az 1876-ban komponált versenyművet nem túlzás ritkaságnak nevezni, de a zárásul felcsendülő Újvilág-szimfóniát sem tudjuk megunni, bármennyiszer hallottuk már (Zeneakadémia, február 15., fél nyolc). Másnap Aimard, mintegy levezetésül, Bartók, Schönberg és Brahms műveiből játszik a Keller Quartettel (Zeneakadémia, február 15., fél nyolc).

Cseh karmester, Jakub Hrůša érkezik a Budapesti Fesztiválzenekarhoz, hogy az ország általunk kevésbé ismert zenéiből dirigáljon: Janáček és Josef Suk (akit gonoszság lenne pusztán Dvořák vejeként emlegetni), valamint Bohuslav Martinů műveit. Utóbbitól az I. szimfóniát, amely már az Egyesült Államokban született, miközben Csehszlovákiát német csapatok dúlták. Az a Serge Koussevitzky vezényelte először, aki Bartók Concertóját is bemutatta (február 15., 17., háromnegyed nyolc, 16., fél négy).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.