Civil szféra: sátras utánfutók

szerző
Gábor György
publikálva
2002/30. (07. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A Sziget intézményesült sajátosságainak egyike a civil és állami közszolgálati szervezetek koncentrált jelenléte. A Civil Falu és a Civilsziget már kezdetekkor sem csupán díszfolt volt a szigetelők poszthippi tarisznyáján, a közvetített viselkedésforma - az öntudatos, érdeklődő, toleráns szigetlakó, aki aktívan részt vesz környezete jövőjének alakításában - pedig már-már emblematikussá vált.

A Sziget intézményesült sajátosságainak egyike a civil és állami közszolgálati szervezetek koncentrált jelenléte. A Civil Falu és a Civilsziget már kezdetekkor sem csupán díszfolt volt a szigetelők poszthippi tarisznyáján, a közvetített viselkedésforma - az öntudatos, érdeklődő, toleráns szigetlakó, aki aktívan részt vesz környezete jövőjének alakításában - pedig már-már emblematikussá vált.Egy tavalyi, 1300 fős mintán készített felmérés szerint a látogatók fontosnak és nagyon pozitívnak ítélik a Civilsziget működését. Negyven százalékuk visszatérő vendég, különösen (el)ismertek a drogmegelőzéssel, társadalmi és nemzetiségi kisebbségekkel kapcsolatos szervezetek; tehát az adatok egyhangúan a civil szféra szigeti ténykedésének eredményességét igazolják, ráadásul tevékenységük egy hét alatt nagyobb publicitást kaphat, mint az év maradék ötvenegy hetében.

A Sziget Iroda idén első ízben

elektronikus pályázat

útján választotta ki a Civilsziget résztvevőit, a 146 jelentkező közül összesen 103-at, ami héttel több, mint tavaly. Mindez nem jár falugyarapodással, hiszen több kisebb egyesület közös sátorban, két-három naponként egymást váltva jut bemutatkozási lehetőséghez. Az internet-kommunikáció nemcsak egymás terveibe engedett betekintést már a pályázat benyújtásakor, hanem azzal a tanulsággal is szolgált, hogy egyes szervezetek - például a zöldek - otthonosabban mozognak az információs társadalom terepasztalán, míg néhány emberjogi vagy szociális egyesületnek még tanulnia kell. De az elbírálásnál nem ez, hanem a szervezett működés és a program volt mérvadó, így valószínűleg alig lesz olyan sátor, ahol a kialkudott belépőkért ne dolgoznának meg a házigazdák. Nyitvatartási idő nincs, hiszen a táborlakók 11-től hajnali négyig hiperaktívak. Bár a sátrak külső felületén tilos a szponzori molinók elhelyezése, a telken belüli reklám értékesítésével a nonprofit "profik" azért megpróbálkozhatnak. A harmadik oldal egyébként megtartja jól bevált felvonulási struktúráját: a Civil Falut főleg szenvedélybetegekkel, megelőzéssel foglalkozó egyesületek töltik meg, a Zöld Udvart a globalizáció kritikusai, valamint természet- és állatvédők, a Civilszigetet pedig minden más. Az utóbbiban helyezik el azokat az állami intézményeket, amelyek ugyan ismertek és közhasznúak, de szükség van arra, hogy az íróasztalok mögül kilépve "emberközelibe" hozzák tevékenységüket. Ilyen például a Budapesti Rendőr-főkapitányság vagy az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala.

A Nagysátor, a "Civil Nagyszínpad" műsorát, ami tavaly ISM-védnökség alatt állt és minisztériumi szerkesztés-rendezésben jött létre, idén

a helyi erők önszerveződése biztosítja

A szokásos dilemmán kívül, hogy érdemes-e mozgalmárkodni és civilkedni, szó esik a fiatalok szexualitásában tapasztalható trendekről, a jogászok túlképzésének - politikai színterekig hatoló - problémájáról, valamint a bűn mibenlétéről a történelmi egyházak képviselőinek értelmezésében. A vitákat többek között a Gandhi Gimnázium divat- és romanépviselet-bemutatója, távol-keleti és napnyugati koncertek, a fogyatékosok színháza és a résztvevők karaokéja teszi változatosabbá. A Civil Faluban idén is lesz drogbusz a Drogprevenciós Alapítványnak köszönhetően, bemutatkozik az elektronikus drogportál, amelyhez a rendezőség 24 órás internetes elérhetőséget biztosít. A faluban nemcsak drogsegéllyel kapcsolatban lehet tájékozódni, hanem azok is útbaigazítást kapnak, akik lelki, életvezetési, táplálkozási problémáikra keresnek megoldást, nem találnak munkát, nehezen jutnak előre az iskolában vagy éppen kommunikációs nehézségekkel birkóznak. A Civilsziget kavalkádjából idén azok a szervezetek nyújthatnak emlékezeteset, melyek elég szuggesztívek, mint tavaly az Amaro Drom és a Zsidó Sátor létrehozói, közismert globális problémákról szólnak, mint például a Nukleáris Sátor, divatosak, mint a Tibetet Segítő Társaság, vagy újak és könnyed-súlytalanok, mint a Magyar Yoyo Egyesület. Áttörést jelentett a Civilsziget történetében, amikor két éve a keresztény történelmi egyházak is jelezték részvételüket, kinyitott a Közös Pont Sátor, és a beszélgetésekben a vallási vezetők is részt vettek. A hely közmondásos szelleme olykor megdöbbentő találkozásokat is lehetővé tesz: erre volt példa, amikor az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Magyarországon befogadott külföldi menekülteket delegált. Tavaly részlegesen már működött, idén egész héten várja olvasóit az Élő Könyvtár, egy dán fiatalember találmánya, ahol katalógusból kölcsönözhető beszélő bestsellerek (Egy BKV-ellenőr vallomásai, Egy leszbikus emlékiratai stb.) várják az "olvasókat", de az idei titkos favoritnak mégis a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetségének jelnyelvi oktatása tűnik.

A szervezőkhöz a nemi kisebbségek jogvédelméért küzdő szervezetek (Habeas Corpus, Labrisz, Háttér Társaság a Melegekért) programjaival kapcsolatban idén (még) nem érkezett jelzés Tarlós István óbudai polgármestertől.

Bogár Zsolt

A Civilsziget eseményeiről a Civil Rádió számol be rendszeresen.

szerző
Gábor György
publikálva
2002/30. (07. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...