Koncert

Claudio Abbado és az Orchestra Mozart

Zene

Ha az idén nyolcvanéves Claudio Abbado minden muzsikálás nélkül egyszerűen csak kiült volna kétszer egy órára a Müpa pódiumára, a tomboló sikert alkalmasint akkor is borítékolhattuk volna. Nem a közönség igénytelensége, de még csak nem is a karmester tiszteletre méltó életkora miatt, hanem csakis azért, mert nyíltan vagy titkon, de Abbado jelenlétében mindenki érzi: különleges, kiveszőben lévő emberi minőséget és művészi ethoszt képvisel a (koncert)életbe szerencsénkre visszatért dirigens.

Abbado, ahogy legutóbb (2004-ben), úgy most is fiatalokból álló együttes élén jött el körünkbe: akkor a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekarral, ezúttal pedig az éppenséggel 2004-ben életre hívott bolognai együttessel, az Orchestra Mozarttal adott koncertet. Sugárzóan fiatalos, szeretetre méltó és a kiadott programtól minden ponton eltérő koncertet, melynek műsorán így a ritkábbik Leonóra-nyitány, a II. nyomában Mozart C-dúr oboaversenye és Beethoven IV. szimfóniája hangzott el. Nem mindent felülmúló technikai tökéllyel vagy ezer koncerten edzett rafinált mesterséggel, hanem egy csodálatos forma- és arányérzékű karmestert követő latin együttes ifjonti bájával és ügyszeretetével. S a kölcsönös rokonszenv, amely oly érzékletesen fűzte egymáshoz a fiatal zenészeket (köztük a versenymű szólóját remekül teljesítő Lucas Macías Navarrót) és Abbadót, az első pillanattól a közönség alapérzületét is meghatározta. Részt vettünk a koncerten, méghozzá ezúttal szó szerint. Kétszer egy órán át valósággal együtt élhettünk az előadókkal, akik a ráadásokban azután egészen valószerűtlen magasságba emelték az estét. Schubert Rosamundájának két tétele oly poétikus szépséggel hangzott fel, hogy a sokadik visszatapsolást követő búcsúgesztushoz, a zenekari tagok összeölelkezéséhez szívünk szerint magunk is csatlakoztunk volna.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 27.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.