Lemez

Julia Lezhneva - Il Giardino Armonico

  • - csont -
  • 2013.05.04 13:04

Zene

Julia Lezhneva - Il Giardino Armonico "Concerto per voce", mondja a zenetudomány Vivaldi szólóénekest foglalkoztató motettáira. Találó, hiszen az énekhang itt inkább hangszerként viselkedik: az őrületes passzázsok, ugrások, díszítések, alig énekelhetőnek tűnő futamok inkább egy sokat tűrő instrumentumra, semmint a kevesebb terhelést elviselő emberi hangra illenek. De a barokk virtuozitás kíméletlen, ha a kifejezésről van szó. Itt aztán tényleg harcias a marciális hangulat, ha pedig a szomorúságot kell kidallani, szinte túlcsordul a fájdalom. A barokk zenetéboly teljes megértéséhez ajánlom Alejo Carpentier Barokk zene című zseniális prózakantátáját.

A nemrég Budapesten az Il Giardino Armonico szólistájaként eszelős sikert aratott orosz Julia Lezhneva tökéletes lemezt rakott össze. Vivaldi, Händel és Nicola Porpora motettái mellé az ifjú Mozart sokat játszott Exultate jubilate kantátája kerül. Csodálatos hang, minden regiszterben kiegyenlített és fényes; a hihetetlenül kimunkált technika mellé meghökkentően gazdag affektuskészlet társul. De az 1989-ban született énekesnő sosem túloz, interpretációja mindvégig tökéletesen természetes, ami persze a legnagyobb teljesítmény. Az elzsongató szépségű "O nox dulcis" kezdetű Händel-ária például már szövege okán is ("Ó, édes éj!") könnyen szétzokogható - itt nem, mert az egyszerűség teremti meg az előadás hitelét. Ez az egyik csúcspont. A másik ugyanezen kantáta zárótétele, az Isten dicsőségét zengő, egeket ostromló Alleluja.

Decca, 2013

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.