mi a kotta?

Claudio, az isten

  • mi a kotta
  • 2013. április 21.

Zene

"Nyoma sincs benne semmiféle romantikus szertelenségnek, külsőséges pátosznak, rossz értelemben vett hatáskeresésnek. Formaérzéke csalhatatlan. Egész zenélése, izzó intenzitása mellett is, fegyelmezett: kristálytiszta logika és impulzív intuíció találkozása." Így jellemezte 1968 márciusában a Film Színház Muzsika kritikusa, a pár évvel később már a német Opernweltet főszerkesztő Fábián Imre a hazánkban akkor debütáló új karmestertitánt, Claudio Abbadót.

Az akkortájt épp szelíd-szolid körszakállat viselő dirigens ezen a tavaszon, immár a nyolcvanadik életévében járva és szinte éteri jelenséggé finomodva, újra eljön majd közénk, hála a Budapesti Tavaszi Fesztivál idei eseménysorozatának. A Maestro megszólítást rühellő maestro szerdán a bolognai Orchestra Mozart együttesét vezényli majd, méghozzá egy-egy művel megszólaláshoz juttatva a bécsi klasszika szentháromságának mindahány beltagját (Nemzeti Hangversenyterem, március 27., fél nyolc).

Addigra persze már mélyen bent járunk majd a fesztivál újra felettébb gazdag programjában, amely mindjárt az első napon az Il Giardino Armonico koncertjét kínálja elénk (Nemzeti Hangversenyterem, március 22., fél nyolc). "Hagyd a tüskét, szakítsd le a rózsát" - énekli majd felénk a Szépség allegorikus alakja - amúgy az egyik leghíresebb Händel-dallamra - bölcs életvezetési tanácsát Az Idő és az Igazság diadala című, 1707-ben, Rómában bemutatott oratóriumban, s csak jól járhatunk, ha megfogadjuk ezt az intelmet. Annál is inkább, hiszen az elkövetkező napokban fesztiválprogramon belül és azon kívül egyaránt rózsákat kínál számunkra az élet. Például a Fesztiválzenekar együttese, illetve együttesei által, merthogy péntek este előbb a BFZ újzenei együttese ad majd fülnyitogató koncertet Lakatos György vezénylete alatt (Millenáris, március 22., háromnegyed nyolc), hogy éjfél előtt immár a barokk zenei formációval összeállva tartsák meg a soros Midnight Musicot (Millenáris, március 22., fél tizenkettő). A Fesztiválzenekar historikus zenészei péntek éjjel és másnapi teljes koncertjükön (Olasz Kultúrintézet, március 23., háromnegyed nyolc) egyaránt játszanak majd Händeltől, kedden pedig már a fesztiválon fellépő Vashegyi Györgyék fordulnak majd a kultikus főmű, a Messiás, méghozzá ezúttal az ős-Messiás felé (Nemzeti Hangversenyterem, március 26., fél nyolc).

Oratorikus, illetve egyházzenei művekben egyebekben is dús lesz az idei tavaszi fesztivál, ám itt most szóljunk inkább futtában Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok hagyományos Bartók-születésnapi koncertjéről (Nemzeti Hangversenyterem, március 25., fél nyolc), illetve Baráti Kristóf, Várdai István és Várjon Dénes nem csak matematikailag páratlan, közös kamaramuzsikálásáról, amely az idén is fesztiválhelyszínként figuráló Urániában vár majd ránk (március 24., fél nyolc). Valamint a nagy fesztivál árnyékában arról a másik, újdonatúj fesztiválról, amely február végétől egészen május 20-ig események sorával állít majd emléket a Goldmark Teremnek, a zsidó származásuk miatt máshonnan ki- és leparancsolt művészek 1939 és 1944 közötti játszó- és menedékhelyének. E Goldmark Fesztivál programján vasárnap a névadó, a keszthelyi születésű komponista zenéjét is felvonultató kamarakoncert ígérkezik, két igazi ínyencséggel, egy Kelen Hugó-ősbemutatóval és egy Korngold-szvittel: Korcsolán Orsolya és Mali Emese előadásában (XIII. Kerületi Zeneiskola, március 24., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.