mi a kotta?

Claudio, az isten

  • mi a kotta
  • 2013. április 21.

Zene

"Nyoma sincs benne semmiféle romantikus szertelenségnek, külsőséges pátosznak, rossz értelemben vett hatáskeresésnek. Formaérzéke csalhatatlan. Egész zenélése, izzó intenzitása mellett is, fegyelmezett: kristálytiszta logika és impulzív intuíció találkozása." Így jellemezte 1968 márciusában a Film Színház Muzsika kritikusa, a pár évvel később már a német Opernweltet főszerkesztő Fábián Imre a hazánkban akkor debütáló új karmestertitánt, Claudio Abbadót.

Az akkortájt épp szelíd-szolid körszakállat viselő dirigens ezen a tavaszon, immár a nyolcvanadik életévében járva és szinte éteri jelenséggé finomodva, újra eljön majd közénk, hála a Budapesti Tavaszi Fesztivál idei eseménysorozatának. A Maestro megszólítást rühellő maestro szerdán a bolognai Orchestra Mozart együttesét vezényli majd, méghozzá egy-egy művel megszólaláshoz juttatva a bécsi klasszika szentháromságának mindahány beltagját (Nemzeti Hangversenyterem, március 27., fél nyolc).

Addigra persze már mélyen bent járunk majd a fesztivál újra felettébb gazdag programjában, amely mindjárt az első napon az Il Giardino Armonico koncertjét kínálja elénk (Nemzeti Hangversenyterem, március 22., fél nyolc). "Hagyd a tüskét, szakítsd le a rózsát" - énekli majd felénk a Szépség allegorikus alakja - amúgy az egyik leghíresebb Händel-dallamra - bölcs életvezetési tanácsát Az Idő és az Igazság diadala című, 1707-ben, Rómában bemutatott oratóriumban, s csak jól járhatunk, ha megfogadjuk ezt az intelmet. Annál is inkább, hiszen az elkövetkező napokban fesztiválprogramon belül és azon kívül egyaránt rózsákat kínál számunkra az élet. Például a Fesztiválzenekar együttese, illetve együttesei által, merthogy péntek este előbb a BFZ újzenei együttese ad majd fülnyitogató koncertet Lakatos György vezénylete alatt (Millenáris, március 22., háromnegyed nyolc), hogy éjfél előtt immár a barokk zenei formációval összeállva tartsák meg a soros Midnight Musicot (Millenáris, március 22., fél tizenkettő). A Fesztiválzenekar historikus zenészei péntek éjjel és másnapi teljes koncertjükön (Olasz Kultúrintézet, március 23., háromnegyed nyolc) egyaránt játszanak majd Händeltől, kedden pedig már a fesztiválon fellépő Vashegyi Györgyék fordulnak majd a kultikus főmű, a Messiás, méghozzá ezúttal az ős-Messiás felé (Nemzeti Hangversenyterem, március 26., fél nyolc).

Oratorikus, illetve egyházzenei művekben egyebekben is dús lesz az idei tavaszi fesztivál, ám itt most szóljunk inkább futtában Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok hagyományos Bartók-születésnapi koncertjéről (Nemzeti Hangversenyterem, március 25., fél nyolc), illetve Baráti Kristóf, Várdai István és Várjon Dénes nem csak matematikailag páratlan, közös kamaramuzsikálásáról, amely az idén is fesztiválhelyszínként figuráló Urániában vár majd ránk (március 24., fél nyolc). Valamint a nagy fesztivál árnyékában arról a másik, újdonatúj fesztiválról, amely február végétől egészen május 20-ig események sorával állít majd emléket a Goldmark Teremnek, a zsidó származásuk miatt máshonnan ki- és leparancsolt művészek 1939 és 1944 közötti játszó- és menedékhelyének. E Goldmark Fesztivál programján vasárnap a névadó, a keszthelyi születésű komponista zenéjét is felvonultató kamarakoncert ígérkezik, két igazi ínyencséggel, egy Kelen Hugó-ősbemutatóval és egy Korngold-szvittel: Korcsolán Orsolya és Mali Emese előadásában (XIII. Kerületi Zeneiskola, március 24., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.