mi a kotta?

Csodának ez is elég

  • mi a kotta
  • 2016. szeptember 11.

Zene

„Az íves boltozat alatt,

A legyező-gótika alatt,

Eszembe jutott Sárospatak,

Nem is tudom, miért.

Talán az együgyű kis boltozat

Jutott eszembe,

Ahol a faragott rózsa alatt

Négy tehetetlen magyar nagyúr

Vergődve, megromolva és bizalmatlanul

Egymással sub rosa beszélt,

Hogy mi lenne, ha… mi lenne…”

Cambridge-i elégiájában Vas István idézte fel ekképp a küzdelmes-kudarcos magyar történelem szimbolikus helyszíneként Sárospatakot. A Rákócziak vára, ahol a hagyomány szerint valóban a rózsa alatt tárgyaltak egymással egykor az összeesküvők, ezen a héten a fesztiválozás, és nem a sikertelen komplottok szövögetésének a terepe lesz. A hagyományoknak megfelelően a Zempléni Fesztivál pénteki nyitókoncertjét is éppen itt tartják, melyen Hollerung Gábor és együttese, a Dohnányi Szimfonikus Zenekar két nagy művel és kétszer két remek szólistával várja a közönséget (augusztus 12., nyolc óra). Mozart Sinfonia Concertantéjában Kokas Katalin és Kelemen Barnabás, azután Bartók Béla Kékszakállújában pedig Meláth Andrea és Kálmán Péter jut majd főszerephez a vár udvarán, ahol két nappal később már a fesztivál létrejötte és fennállása körül hatalmas érdemeket szerzett Liszt Ferenc Kamarazenekar, valamint a nagy tehetségű fiatal trombitás, Pálfalvi Tamás (képünkön) közös barokk zenei hangversenye ígérkezik (augusztus 14., nyolc óra).

Mindeközben az ország másik felében, egészen pontosan Kaposvárott ugyancsak nekilódul egy fesztivál: az idén immár hetedszerre megrendezendő Kaposfest! A nyitókoncertre itt szombat este kerül majd sor: Baráti Kristóf és Várdai István, azaz a fesztivál két művészeti vezetőjének fellépésével, és többek között két kiváló zongoristát, a nyolcvanesztendős Frankl Pétert és a nála két nemzedékkel fiatalabb Fejérvári Zoltánt is a pódiumra szólítva (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 13., hét óra). Beethoven és Schubert egy-egy kamaraműve, valamint – a maga szabadabb itáliai napjaira orosz földről visszarévedő – Csajkovszkij Firenzei emlék című vonóshetese alkotja majd az első hangverseny programját. Kaposvárott azután egészen augusztus 19-ig sorjáznak majd a változatos programok: hétfőn délelőtt például a Stradivarik mibenlétéről és rendkívüliségéről lesz egy tudományos előadás, majd a fesztivál néhány fellépője maga is be fogja mutatni a közönségnek féltve és büszkén őrzött Stradivari hangszerét. A programsorozat utolsó két napjáról a legközelebbi ajánlóban ejthetünk még szót.

Budapesten eközben a Sziget Fesztivál idei programjai várják majd a tömegiszonytól fikarcnyit sem szenvedőket. S habár a Sziget főprofiljának okkal aligha vélhetjük a klasszikus zenét és az operát, azért hosszú évek óta ilyen programok is visszatérően megjelennek a hajógyári szigeten, méghozzá a Fidelio színpadán. A Magyar Állami Operaház, a Moltopera társulata és a Hámori Máté által irányított Óbudai Danubia Zenekar is ott szerepel majd napi rendszerességgel ezen a színpadon, péntektől egészen keddig. Hogy is írta Vas István a Camb­ridge-i elégiában? „Csodának ez is elég”.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.