Lemez

David Aaron Carpenter: Motherland

  • - csk -
  • 2018. június 17.

Zene

A sok brácsás vicc közül az egyik azt kérdi, mi a brácsa, a választ is megadva: cselló, áll alá szorítva. A New York-i születésű, harminckét éves brácsás megmutatja, hogy majdnem az, hiszen a Juilliard School hajdani neveltje dupla CD-jének első számaként Dvořák népszerű h-moll gordonkaversenyét adja elő – brácsán. Működik a dolog, megvan a megszólalásmód kellő súlya-ereje, és mivel igazi virtuóz játszik, aki mellesleg formátumos személyiség, nem sérül a mű lelke, a lényeg marad, ami volt. Az átütő erő azonban hiányzik a produkcióból.

A zenetudósok régóta hangoztatják: Bartóknak nincs Brácsaversenye, a zeneszerző csak tervezett ilyen művet, megírásában azonban megakadályozta a halál. A darabot Bartók vázlatai alapján Serly Tibor nem kiegészítette, hanem megkomponálta – a végeredmény tehát nem Bartók alkotása. Ez azonban a brácsásokat cseppet sem zavarja: csekély a repertoárjuk és ragaszkodnak e kétes hitelű és nem bartóki színvonalú műhöz, kitartóan játszva azt. Carpenter is előadja, és amit ki lehet hozni a darabból, ki is hozza belőle.

Teljes értékű opus és ihletett muzsikálás viszont William Walton Brácsaversenye, a hangszer irodalmának gyöngyszeme, amelyhez – sajnos – a New Yorkban élő ukrán komponista, Alexey Shor kommersz ciklusai (Seascapes; Two Songs for my Children; Well Tempered Chanson) csatlakoznak, „mai zeneként”, a hígvelejű, érzelgősen romantikus fajtából. Hogy Carpenter miért játssza el ezeket a kínos csasztuskákat?

A mindig profi Londoni Filharmonikusokat Ono Kazusi, Vlagyimir Jurovszkij és David Parry vezényli.

Warner Classics, 2018

Figyelmébe ajánljuk

India Trip

Ha van zenekar, amely a Beatles munkásságából a pszichedelikus indiai vonulatot tette magáévá, az a Kula Shaker. A magyar fül számára hülye nevű angol együttes szívesen használ egzotikus keleti hangszereket, és a szövegeket néha szanszkrit nyelven szólaltatja meg Crispian Mills frontember.

A szivárgó szellem

  • Nemes Z. Márió

Petőcz András egy 1990-es jegyzetében írta Erdély Miklósról, hogy valójában nem halt meg, mert tanítványaiban él tovább, így az őt vállalók közösségének sikerei valójában az ő sikerei.

Más ez a szerelem

Horesnyi Balázs kopott ajtókból álló, labirintusszerű díszlete, a színpad előterében egy kis tóval, a színpad közepén egy hatalmas függőággyal, amelyben fekszik valaki, már a nézőtérre belépve megelőlegezi a csehovi hangulatot. A zöldes alaptónusú, akváriumszerűen megvilágított játéktér világvégi elveszettséget és tehetetlenséget sugall, jelezve, hogy belépünk az ismert csehovi koordináta-rendszerbe. Szabó K. István rendezése azonban tartogat néhány meglepetést.

A szabadság ára

Egy képzeletbeli, „ideális” családban a lehetőségekhez mért legjobb anyagi és érzelmi környezetben felnevelt gyerekek évtizedekkel később „visszaadják”, amit kapnak: gondoskodnak az idős szüleikről. Csakhogy a valódi családok működése nem minden esetben igazodik az elvárt képlethez.

A rendes amerikai

„Ugye hallotta a megkönnyebbült sóhajokat a teremben?” – kérdezte Wolfgang Ischinger, a Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke az amerikai külügyminisztert, Marco Rubiót, aki békülékenyebb beszédet tartott a NATO-országok képviselőinek, mint egy évvel ezelőtt a harsány és pökhendi J.D. Vance.

Egy szép télvégi nap

Jó kedvünk volt, anyuka, és nemcsak nekünk, hanem mindenkinek. Az emberek vidámak voltak körülöttünk, mindenki biztonságban érezte magát, sétáltunk lefelé a Vár oldalán. A mozgóárusok kiabáltak, mindegyik dicsérte a portékáját, felvarrók, kitűzők, trikók, mindent lehetett venni, volt, aki forró teát kínált, nem tetszik elhinni, hogy milyen olcsó volt.

Orbán Viktor, mint a háború egyik kutyája

A miniszterelnök és a köre továbbá a háború vámszedője és haszonélvezője is, hiszen az orosz energiahordozók folyamatos vásárlásával nemcsak a háborús bűnös Putyin birodalmi törekvéseit dotálja, hanem a beszerzési és eladási ár közötti különbség lefölözésével és megfelelő helyekre juttatásával a saját hatalmát is erősíti.

Oroszlán a tetőn

A cseh központi bank (Česká národní banka) az idén ünnepli száz­éves jubileumát, jogelődje, a cseh­szlovák jegybank ugyanis 1926-ban alakult meg. Működését háborúk, megszállások, rendszerváltások, az ország szétválása és pénzügyi válságok kísérték. A jegybank épületének tetején levő oroszlán és férfialak a független államiság, a stabilitás, a nemzeti identitás és a pénzügyi önállóság szimbólumai. Az oroszlánt a mindenkori politikai hatalom több alkalommal „ketrecbe” zárta, a korona a kormány kiszolgálójává vált.

Fürkésző szemek

„Végrehajtási célból” több ezer banki ügyfél értékpapírszámlájáról kért adatokat Csige Gábor gyulai jegyző tavaly nyáron, olyanokéról is, akiknek semmiféle tartozásuk sincs. Lapunk kérdései nyomán a rendőrség hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt nyomozást indított.

Levegő a cintányérok között

Akkor vitte el a kincstár a szolidaritási hozzájárulás első részletét az önkormányzatoktól, amikor alig van bevételük. Ez abszurd helyzeteket idézett elő, Szentes például folyószámlahitelből tudta befizetni ezt a pénzt. Gulyás Gergely miniszter szerint ilyen a közteherviselés, nem kell sápítozni.

Ha minden jól megy

Ismeretlen vizekre hajózik ki Magyar Péter pártja, ha áprilisban kormánytöbbséget szerez: a rendszerváltás óta egyetlen új kormányerőnek sem kellett a demokratikus rend és a gazdaság olyan mérvű lepusztításával szembenéznie, mint amilyet az Orbán-rezsim hagy az utódjára. Sem itthon, sem máshol Kelet-Európában. Mit gondol erről a Tisza programja, és hogyan fognának neki?