Koncert

Depeche Mode

Zene

Nem sok nagynevű külföldi zenekar mondhatja el magáról, hogy tizenháromszor járt Magyarországon – a Depeche Mode a kevesek egyike. Turnénként általában két koncertet adnak nálunk, de most, a Spirit albumot követő körútnak Sopron már a harmadik hazai állomása volt. Túl sok változatosságot nem is vártunk; a VOLT-os fellépésük igazából azért ment ritkaságszámba, mert korábban még soha nem léptek fel magyarországi fesztiválon. Egy kicsit szokatlan is, ahogy az aréna-, illetve stadionkoncertek eksztatikus hangulatához képest itt aránylag hűvösebben fogadja őket a közönség, de hát egy ilyen eseményre olyan laikusok is odavetődnek, akik nem feltétlenül a pecsás DM-klubok bulijain nőttek fel. A szettlista csak nyomokban tartalmaz Spirit-dalokat (összesen kettőt), a zenekar inkább amolyan best of programot zúdít a nézőseregre. A februári budapesti koncerthez képest rövidebb a buli (mégiscsak fesztivál), és mintha csak az akkori koncert kivonatát kapnánk. A különbség az új számok elmaradása mellett mindössze annyi, hogy a szokásos Martin Gore-blokk most más dalokat tartalmaz (ezúttal a Things You Saidet és a Somebodyt), és hogy a záródal nem a Personal Jesus, hanem a tinglitangli Just Can’t Get Enough. Szinte hátborzongató belegondolni, hogy ha legközelebb erre jönnek egy esetleges újabb turné során, a tagok hatvanévesek lesznek. Oké, róluk már sokszor elmondták, hogy ők az elektronika Rolling Stonesa, de aki járt DM-koncerten az elmúlt években, az tudja, hogy ez már egy ízig-vérig rockzenekar. Gore sokkal több számban gitározik, Peter Gordeno révén egyre többet kerül elő a basszusgitár, Christian Eigner néha már bántóan túldobolja a dalokat, Dave Gahan meg egész biztosan a legrátermettebb frontember Freddie Mercury óta. Andy Fletcher pedig… Na mindegy, a lényeg, hogy jók ezek a koncertek, kár, hogy a Mode egy ideje valahogy nem nagyon tud megújulni, még koncertzenekarként sem.

VOLT Fesztivál, június 26.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.