Koncert

Iron Maiden

Zene

A Depeche Mode-hoz hasonlóan az idei VOLT Fesztivál másik veterán fő fellépője, az Iron Maiden is sokszor járt már Magyarországon: ahogy Dave Gahanék, ők is tizenkétszer koncerteztek eddig hazánkban a soproni fellépést megelőzően. A Maiden a Legacy of the Beast névre keresztelt koncertkörutat bonyolítja le épp, aminek az a lényege, hogy ezúttal szinte kizárólag a nagy klasszikusokra és slágerekre koncentrálnak, már ha a „sláger” szót van értelme velük kapcsolatban emlegetni. Telt házas a buli, a zenekar meg jó fél órát csúszik, mert épp megy az angol–belga meccs, és a hírhedten fociőrült Maiden-vezér, Steve Harris addig úgyse lép színpadra, amíg le nem fújják az angolok vereségével záródó találkozót. De aztán ahogy beindul az intró, azonnal lehet érezni, hogy valami nem stimmel. A hang körbe-körbeforog, ami azért is furcsa, mert nincs annyira nagy szél, mégis úgy tűnik néha, mintha a légáramlatok összevissza lökdösnék a koncertet, és simán lehet, hogy bizonyos részeket a szomszédos Harka faluban sokkal jobban lehet élvezni, mint a fesztiválon. Így sajnos egy kicsit értelmezhetetlenné válik a buli, pedig a zenekar mindent belead, és a látvány is lenyűgöző. A koncert elején egy komplett repülő lebeg a zenekar felett, elképesztő háttérképeket kapunk, és egy ponton még a Maiden kabalazombija, Eddie is vív egy kardpárbajt Bruce Dickinsonnal. A frontember (aki állítólag egy aldis szatyrot szorongatva ment fel a színpadra) elmesél egy történetet magyar edzőjéről, biztosítja az esetleges belga nézőket arról, hogy a vb-t úgyis az angolok nyerik, amúgy nem dumál sokat, inkább a daloknak adja át a főszerepet. A szettlista – amelybe érdekes módon két dal is bekerült a 90-es évekbeli, Di­ckinson nélküli korszakból – hibátlan, és így tökéletesen alkalmas lenne a zenekarral most ismerkedőknek, ha nem lenne ez a hangzásbeli malőr. A koncert előtti és utáni rettenetes közlekedési káosz meg már más lapra tartozik.

VOLT Fesztivál, június 28.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.