Ez történik végig a szerző új, Fading című albumán; az Everyone Is Movingban például hagyományos dubtechno alapon bontakoznak ki fülbemászó szaxofonok, a kilencvenes évek Ibiza-zenéinek jellegzetes hangeffektjei és Tracey Carmen hangja, amit DFRNT egy másik nagy trance-slágerből, Lost Witness Happiness Happeningjéből emelt át.
Rengeteg a hivatkozási pont hát a gyűjteményben: az egész trance- vs. dubtechnoérzés eleve jókora biccentés a burger/ink 1996-os [Las Vegas] albuma felé, amelynek szerzői - Jörg Burger és Wolfgang Voigt - akkoriban még a Profan és a Studio 1 kiadónál fedezték fel önmagukat és a trance-ből minimálba fejlődő német klubtechnót, hogy később forradalmat indítsanak a Kompakttal. A legnagyobb erény eme mozgalmas történelemórában mégis az, hogy nem vész el rajta DFRNT jelenléte sem, aki több helyen is ügyesen emeli át a védjegyének számító ambientfelhőket és dubstepszerkezeteket 2009-es, Metafiction című debütlemezéről, ami talán az időszak egyik legalulértékeltebb, mindmáig alig ismert kiadványa a műfajban. A Fading ráadásul nagyobb tanulmányozások nélkül is megmutatja minden szépségét - de akik felfedezik az összes apró utalást is benne, azok egy minden pillanatában különleges albumot üdvözölhetnek.
Echodub, 2012
